„Az Igazság Ura, Ré vezessen minket!”

Szerda délután nyílt meg a kastély legújabb kiállítása, mely megtekintésével az ókori egyiptomiak világába utazhatunk el. Az alábbiakban Hágó Attila Nándor, a nagykárolyi múzeum vezetőjének a beszédét olvashatják.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves múzeumbarát látogatók,

A Szatmár megyei Múzeum nevében nagy szeretettel köszöntök mindenkit a Fáraók Egyiptoma elnevezésű kiállítás megnyitóján. Úgy néz ki, hogy a delelő napisten Hórusz talán túl kegyes is hozzánk, hiszen még mindig tetőponton van az égbolton és szórja ránk sugarait, mintha nemcsak a tárgyak által, hanem a kinti hőséggel is elhozta volna Egyiptomot Nagykárolyba.

A bejáratnál a Napisten fia III. Amenhotep, Nebmaatré, Az igazság ura Ré, valamint főfelesége Tije, Ré szeme, köszönti a látogatót. A két több mint 8 méter magas és közel 1 tonnás kolosszus, jelezi, hogy különleges kiállításnak ad otthont az elkövetkező két hónapban a nagykárolyi gróf Károlyi kastély.

Talán nem tévedek akkor, ha azt mondom, hogy az egyiptomi kultúra, a piramisok, múmiák, az egyiptomi hitvilág és tudomány mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Már a kora újkor elején is akadt olyan kalandor, aki dacolva az óriási hőséggel és veszéllyel ellátogatott a fáraók földjére, hogy megláthassa a világ hét csodái közt említett piramisokat, a Karnaki vagy Abu Szimbeli templomokat, vagy a Halottak Völgyét, visszatérve egy-egy értékes tárgyal vagy múmiadarabbal.

A XIX. század folyamán számos angol, francia és német kutató, régész érkezik e tájra, hogy ásatásokat végezzen, főleg gazdag arisztokraták támogatásával, dacolva a jól ismert fáraók vagy múmiák átkával. Ennek köszönhetően sajnálatos módon a fáraók földjét kirabolták. Több ezer vagy több tízezer tárgy került Európa nagy múzeumaiba, de bőven jutott a tengerentúlra is belőlük. Ettől az időszaktól kezdődően egyre többen érkeznek mint ún. korai turisták, hogy láthassák az ókori világ legismertebb és egyik leghatalmasabb civilizációjának emlékeit.

a nagy

Egyiptom távol van, de mégis vannak olyan tárgyak, melyeken keresztül kapcsolatot tételezhetünk fel a nílusi ország, valamint a tágabb Európai területek, és akár a mi vidékünk között is. Ezek a kapcsolatok főképpen a bronzkori, fémtárgyak díszítési motívumvilágában nyilvánulnak meg, mely nyomon követvető a görög területektől, egészen a Kárpát-medencéig. Ugyanakkor rendkívül fontos közvetítő szerepet játszott a soknépű Római Birodalom is, melynek különböző népcsoportjai, (szarmaták, kelták, trákok, dákok, germánok) segédcsapatban szolgáló katonaként, legionáriusként Egyiptomban harcoltak, szolgálati idejük letelte után magukkal hozták, az ottani szokásokat, isteneket, tárgyakat, melyeket több esetben a saját ízlésüknek megfelelően formáltak, egyesítettek vagy alakítottak át. Ezekre számos régészeti bizonyíték van (feliratok, levelek, tárgyak, szobrok stb.).

A szegedi és a szatmári nagy sikerű tárlat megérkezett hozzánk is, és néhány perc múlva Önök is láthatják a kaland- és dokumentum filmekből ismert rajzokat, tárgyakat, a halotti sírkamrában elhelyezett festett szarkofágot, a múmiát és a kanópusz edényeket.

A kiállítás voltaképpen az egyiptomi másvilágot mutatja be, különböző tárgyakon, ábrázolásokon keresztül jutunk be az egyiptomi túlvilági létbe, ahol találkozhatunk az istenekkel, múmiákkal az őket kísérő tárgyakkal.

Az Igazság Ura, Ré vezessen minket!

A kiállítást ezennel megnyitom.