Emléktáblája van Jászi Oszkárnak Nagykárolyban

Igencsak megosztott az utókor Jászi Oszkár megítélése kapcsán. A világhírű tudósember és politikus szülőházán, Nagykárolyban szombat óta emléktábla hirdeti, hogy egymásra vannak utalva itt, a Duna vidékén a népek. És mint a leleplezéskor elhangzott, üzenet ez, egyaránt üzenet Budapestnek, Bukarestnek, de a nagyvilágnak is.

Száznegyven esztendeje született meg Nagykárolyban Jászi Oszkár. Az évforduló kapcsán, illetőleg azért, hogy a társadalomtudós, szerkesztő, politikus, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere, majd emigráns politikus, egyetemi professzor életművét egyrészt megismertessék, illetőleg az ehhez kapcsolódó, általuk tévesnek gondolt beidegződéseket szerteoszlassák a budapesti Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság és a szatmárnémeti Pro Magister Társaság szervezésében emlékkonferenciát tartottak szombaton a Károlyi-kastélyban. A rendezvény amúgy kapcsolódott a nem is olyan rég Budapesten megtartott, szintúgy Jászi életművéhez kötődő értekezlethez.

A fiatal nagykárolyi művészettörténész, Enyedi Anna Regina látta el a moderátori tisztséget. Kovács Jenő nagykárolyi polgármester köszöntötte a résztvevőket. Üdvözölte az emlékkonferenciát, melyet hasznosnak, hiánypótlónak nevezett. Elismerte, hogy vajmi keveset tudunk a város e távolra szakadt szülöttéről.

Lehetett volna egy Keleti Svájc? Jászi Oszkár Magyarország jövőjéről az első világháború végén –címmel értekezett Magyarország korábbi külügyminisztere, dr. Jeszenszky Géza történész, egyetemi magántanár. Nagy múltú szép kisvárosnak nevezte Nagykárolyt, melynek – érvelése szerint – minden oka meg van arra, hogy módfelett büszke legyen Jászira. Az előadó vitatta az utókor azon Jászi-jellemzését, miszerint Jászi Oszkár ábrándozó lett volna. Ő inkább arra helyezte hangsúlyt, hogy az elképzelései a jövőbe vezettek, ám a kor rideg realitása megakadályozta azt, hogy vízióit meg is valósítsa.

Dr. Marius Baloș muzeológus Opera publicistică a lui Oszkár Jászi című értekezését Mihai Andrei Mocan nagykárolyi muzeológus olvasta fel.

Szabad szabadság – modern patriotizmus. Jászi Oszkár és Ady Endre elvbarátsága címmel tartott értekezést Dr. Szarka László budapesti történész, egyetemi tanár. Dinamikusnak nevezte a jelenlegi Nagykárolyt, mely a száz évvel ezelőtti Nagykárolyt idézi. Emlékeztetett, hogy akkortájt két hajdani nagykárolyi diák – Jászi és Ady Endre – szellemisége hatotta át a Nyugatot, azaz a kor legnagyobb súlyú lapját. Ez a két ember – nyomatékosította – érezte, hogy meg kell újítani az országot. Már csak ennek – a jövőbelátás – okán is hálásnak kellene lennie az utókornak – jelentette ki. De megemlítette, hogy például a legkomplexebb autonómiaelképzeléseket is Jászi gondolta ki. Az előadó nem titkolta, hogy valósággal felháborítja, ha nemzetárulónak vagy hasonlónak minősítik Jászit. Aggasztónak mondta: ahelyett, hogy az okokat keressük, inkább bűnöst, bűnbakot találunk ki.

A több mint 86 éves Dr. Hajdu Tibor történész, akadémiai doktor fontosnak érezte, hogy jelen legyen a konferencián. Az emigráns Jászi levelezése című előadásában annak az embernek a szerteágazó levelezéséről szolgáltatott adalékokat, aki önmagát, mint „gondolkodó, önmagát megbecsülő embert” jellemzett, és aki egyaránt távolságtartásra intett minden hasonlóan gondolkodót a vörös- és a fehérterrortól.

A nagykárolyi Dr. Németi János történész, régész a Jászi család múltjáról beszélt. Kitért egyebek között arra, hogy Jakubovitsról magyarosította a család a nevét Jászira. Hogy módfelett gyakran támogatták a református egyházközséget bekeresztelkedésüket követően, és erről az egyházi jegyzékek szépen tanúskodnak. Jászi Oszkár 1923-ban járt utoljára Nagykárolyban. „Este bejártam a várost, a mi utcánknak ma Avram Iancu a neve … a város szépsége … nagyon sok régi emlék köt ide…” – írta az egyik levelében ezzel kapcsolatban.

A börvelyi Dr. Végh Balázs Béla irodalomtörténész, egyetemi oktató, a szatmárnémeti Pro Magister Társaság elnöke Jászi Oszkár a kolozsvári Korunkban a ’20-as évek végén megjelent tanulmányát elemezte, mutatta be. A szerző abban is a fasizmustól és a kommunizmustól való egyenlő távolságtartásra intett. „Hiszek az emberi jóságban” – idézete az előadó Jászi egyik alapvető eszméjét.

A ma Kaffka Margit nevet viselő utca 4. szám alatti ingatlan, Jászi Oszkár hajdani szülőháza előtt gyülekeztek a konferencia résztvevői kicsivel dél után. Kiss Eszter Boróka nagykárolyi diák olvasott fel Jászi-lévélrészletet, majd Kocsis Anett Ady Endre Üzenet egykori iskolámba című versét mondta el. A Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság elnöke, dr. Király Attila az utókor kötelességének nevezte a Jászira való emlékezést. Az egymásrautaltságunk felismerése volt az élete –domborította ki. Szerinte az emléktábla leleplezése, a konferencián megfogalmazottak egyaránt üzenetet jelentenek Bukarestnek és Budapestnek, illetve az egész világnak. A másik szervező társaság nevében dr. Végh Balázs Béla elnöke rámutatott, hogy nem lehet egy életművet kizárólag a politikai életúton keresztül megítélni. Az emléktábla leleplezését, és megkoszorúzását követően Varga Sándor színművész A tűz ünnepén Jászi Oszkárnak című Ady Endre-verssel szolgált, majd zárásként nemzeti imánkat énekelték el a jelenlévők.

Reklámok