„EGYCSILLAGÚ ÉGBOLT”

1

XI. Magyar Kultúra Hete. Szatmárnémeti, 2017. január 21-27.

2017. január 21. SZOMBAT

SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA – kisterem

17 ÓRA
MÁTHÉ KRISZTA: APRÓKA ESZPONKA – lírai pillanatok Frumószából

Satart produkció – felolvasószínházi előadás

Előadja: Sata-Bánfi Ágota

„Előadásunkban a székely-magyar és a csángó-magyar kultúrák összefonódását, a nyilvánvaló rokonságot, egy tőről fakadt gondolkodás és életmód megmutatását szeretnénk. Visszamenve az időben a régi, hagyományos közösségek életmódját, szellemiségét, bájos egyszerűségét, természetközelségét és humorát bemutatva belesimulni a mába, ahol már tét az is, hogy megőrizzék ezek a közösségek a nyelvüket, hagyományaikat, nemes és derűs gondolataikat a XXI. század csillogó-villogó reklámőrületében. Szeretnénk azt is megmutatni, hogy megfér egymás mellett az, hogy egy csángó gyerek az okos telefon szolgáltatásai mellett fontosnak tartja csodálatos ősi nyelvének megőrzését, ápolását és továbbvitelét, mit ahogy azt is, hogy milyen anyagi és társadalmi nehézségekkel kell megküzdenie a Csángóföldön tanító magyar tanároknak, akik minden nehézség ellenére végtelen hittel és lelkesedéssel oktatnak, nevelnek” – írja a rendező.

Az előadás szövegkönyve Máthé Kriszta, a Bákó megyei Frumószán tanító magyartanárnő és újságírónő írásai alapján készült, melyek a kolozsvári Szabadságban és a PR Herald oldalain jelentek meg. A vetítésre kerülő fotókat szintén ő és férje, Neagu Adrian készítették.

Az előadás rendezője a székelyudvarhelyi születésű Sata Árpád színművész, aki 20 évet töltött el erélyi magyar színpadokon és ebből 18-at a Kolozsvári Állami Magyar Színháznál. Az előadó Sata-Bánfi Ágota Kolozsváron született, aki iskolás korában minden nyári vakációt a nagyszüleinél töltött székelyföldön így testközelből tapasztalta meg a székely ember küzdését a megmaradásért a mindennapi létben. Előadásában elhangzó csángó dalokat frumószai csángó asszonyoktól gyűjtötték. Az előadásban közreműködik a PásztorHóra egri népzenei együttes, akik autentikus csángó népzenei kísérettel gazdagítják a produkciót. Az előadás kísérőrendezvényként a szerző és férje által e témához kapcsolódóan készített fotókból, lehetőség szerint kiállítást is szeretnénk megvalósítani. A jelen nem létezik a múlt nélkül a múlt pedig a jelenben él tovább.”

SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA – nagyterem

19 ÓRA
BETYÁRJÁTÉK

Ferenczi György és a Rackajam koncertfilmszínháza
A Nemzeti Színház és a Híd Média Kft. közös produkciója

Sobri Jóska, Patkó Bandi, Veszelka Imre (és családja), Angyal Bandi, Jáger Jóska, Zölt Marci, Savanyú Jóska – és a 19. századi betyárok közül a legismertebb: Rózsa Sándor. Rablók, gyilkosok egyfelől, másfelől népballadák, mondák folklorizálódott hősei, az egykorú ponyvairodalom sztárjai. A betyárkirály, az 1848-49-es szabadságharcban is szolgáló Rózsa Sándor alakja Krúdy Gyulát és Móricz Zsigmondot is megihlette – de egyiküket sem a betyárkirály életrajzi hitelessége érdekelte. Krúdyt leginkább a szeretőket tartó férfi alakja foglalkoztatta, Móricz számára pedig a „természeti, az állatokéhoz hasonló, társadalmon és időn kívüli boldogság” szimbólumát testesítette meg.

Ferenczi György és a Rackajam – Vidnyánszky Attila és Szomjas György meghívására – a Nemzeti Színházban mutatta be a Betyárjáték című új produkcióját. Ferenczi György szerint olyan ez az előadás, „mint egy élő, videóklipszerű zenés film. Szomjas György – aki egykor a Kopaszkutyát rendezte, tehát igencsak benne van a rock and roll – összeállított egy kvázi dramaturgiát.” A dalokat különböző színházi jelenetek, filmbejátszások kötik össze, hagyományos dialógusok azonban nem lesznek. A táncnak is meghatározó szerepe van az előadásban: Kovács Norbert Cimbit és társait kérték fel, akik ugyancsak az autentikus népzene-néptánc világából érkeznek.

2017. január 22. VASÁRNAP

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA
SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA – nagyterem

19 ÓRA

TÓTH-MÁTHÉ MIKLÓS: A NAGYRAHIVATOTT
A Magyar Drámák Színháza

A történelmi drámának Katona József óta nagy hagyománya van Magyarországon. Jelesebbnél jelesebb íróink ábrázolták eseményeit a nemzeti önbecsülés elősegítésére. Tóth-Máté Miklós, debreceni drámaíró darabja egy jelentős történelmi alakról, Bakócz Tamásról szól, aki majdnem pápa lett az 1513-as vatikáni választáson.

Bakócz Tamás, a keresztes hadjárat megszervezésére Itáliából hazatérő főpap, Ulászló király beleegyezésével hadat gyűjtött a török ellen, és a sereg fővezérévé a jobbágyi sors elől katonának állt, és egy hőstettéért a királytól nemességet nyert lovas hadnagyot, Dózsa Györgyöt teszi meg. A szerényen fogadott kinevezést Dózsa a had kiképzésével hálálja meg, és indul is paraszt-jobbágy seregével a harcba. De Bakócz pápai küldetése és keresztény elszánása kudarcba fullad a főurak ellenkezése, jobbágy-gyűlölete, a pór hadaktól való félelmük következtében. Dózsa népei tehát uraik ellen fordulnak, a nekivadult sereg öl, pusztít, de szembe találja magát Zápolya hadainak megtorló dühével. Dózsát Temesvárott foglyul ejtik, tüzes trónra ültetik. Bakócz szent szándéka visszájára fordult. Az öreg és megkeseredett érsek Rómába készül, nincs maradása, ám Ulászló kérlelésére mégis marad, hogy majd eltemethesse barátját, a királyt, s maga pedig a magyarok Nagyasszonya tiszteletére emelt, a később róla elnevezett kápolnában nyugodhassék. Az izgalmas, a Bakócz Tamás alakját híven feltámasztó, kitűnő atmoszférájú darab tovább gyarapítja nemzeti önismeretünket. A felnőtteknek szóló előadást középiskolás kortól ajánljuk az igényes irodalmat szeretőknek.
2017. január 23. HÉTFŐ

SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA – nagyterem

11 ÓRA
AZ ARANYSZÖRŰ BÁRÁNY – Interaktív mesejáték
Magyar Népmese Színház

A király kihirdetteti, hogy a fele királyságát és a lánya kezét az nyeri el, aki megnevetteti a síró királykisasszonyt. Egy juhászlegény útnak indul az aranyszőrű báránykájával, hogy szerencsét próbáljon. Útközben sokan csatlakoznak hozzá, no nem éppen jó szántukból, de a végén a tiszta szívből kacagó királykisasszony lakodalmán vígan táncolnak.

A Magyar Népmese Színház a magyar népmesékben rejlő filozófiai, erkölcsi és etikai útmutatások terjesztése mellett kötelezte el magát. Hisszük, hogy a magyar népmesékben olyan nélkülözhetetlen értékek vannak, melyek meghatározzák egy gyermek értelmi és érzelmi fejlődését, erkölcsi tartást adnak, és megerősítik a gyerekek identitását. A Magyar Népmese Színház tíz éve a magyar népmesék legértékesebb darabjait dolgozta fel.
Játékmesterek: Benedek Gyula, Zanotta Veronika
Zene: Földi Lehel

SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA – kisterem

18 ÓRA

MI VOLNÁNK ITT A FOLYTATÁS… magos szavak és dalok nemzetünk dolgairól

Talán Teátrum (Magyarország)

(1956 Szatmárban rendezvénysorozat keretén belül)

 

2017. január 24. KEDD
ÉSZAKI SZÍNHÁZ

18 ÓRA

KÁNYÁDI SÁNDOR: KÉTSZEMÉLYES TRAGÉDIA
Magyar Művészeti Akadémia produkciója

„a ló s az eb beledöglenék, az ember beleszokik” – hangzik el a szállóigeszerű lét-lelet Kányádi Sándor drámájában. A Kétszemélyes tragédia 1990-ig nem jelenhetett meg Romániában. A darab – Bertha Zoltán irodalomtörténész értelmezésében – „a jelentéses bizarréria színes és sziporkázó szőttesét alakítja ki, az irónia, a tragifarce köntösében a legsúlyosabb egzisztenciális (történelmi, lélektani, erkölcsi) gondolatiságot emeli az érzékletesen egyetemes létvízió magasába.” Mint Pécsi Györgyi, Kányádi monográfusa fogalmazott, Kányádi látomása az ember hatalmi tönkretételének, lét- és identitásvesztésének állandóan fenyegető veszélyéről szól különleges művészi erővel. Kányádi Sándor drámáját a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásában, Árkosi Árpád rendezésében láthatjuk.

DINU LIPATTI FILHARMÓNIA

20 ÓRA

PÁL APOSTOL – DALOK PÁL LEVELEI SZERINT
Fellép: Gryllus Dániel, Szirtes Edina Mókus, Ferenczi György és a Rackajam

Pál, aki Jézus kereszthalála után néhány évvel lett keresztényüldözőből kereszténnyé és apostollá, az 1. század legeredményesebb térítője volt. Élete utolsó 16 esztendejéből 13 levelet ismerünk, köztük a legfontosabbnak tartott – A rómaiakhoz – amelyben elsőként dolgozza ki a keresztény egyház csaknem teljes dogmarendszerét. Sumonyi Zoltán ebből a hatalmas életműből tizenkét verset írt, a zenét Gryllus Dániel szerezte. A Pál apostol c. hangversenyt Gryllus Dániel 1991-ben mutatta be, azóta több százszor játszották, legtöbbször templomokban, színháztermekben, művelődési házakban, ifjúsági táborokban is. Nagyon fontos volt számukra a kezdetektől, hogy a nem Magyarország területén élő magyar hallgatósághoz is eljussanak. Bővült a hangzás, amikor Ferenczi György és a Rackajam muzsikusai kapcsolódtak a koncerthez. Az új hangszerelés új lendületet adott az előadásnak, a kétezer éves gondolatok a majd húsz éve megfogalmazott dalokban a XXI. század elejének hangján szólnak meg, ezzel is kiemelve az apostol tanításainak ma is változatlanul ható érvényességét.
2017. január 25. SZERDA

SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA – kisterem

18 ÓRA

FRÁTER ZOLTÁN: ÉDES RÓZÁM!- Déryné szerelmes élete
Egyszemélyes előadói és színházi est Csomor Csilla főszereplésével

Csomor Csilla színművész részére Fráter Zoltán, a kiváló irodalomtörténész írta meg ezt az egyedülálló 2×40 perces, egyszemélyes színházi estet. A produkció mindkét változata színvonalas irodalmi értéket közvetít az igényes közönségnek, apró részletekre kiterjedő harmóniával igyekszik eleget tenni a közönség igényeinek.

Az előadás célja Déryné Széppataki Róza művészi pályájának bemutatása, aki magánéleti válsága ellenére képes volt a színház világot jelentő deszkáin több, mint maradandót alkotni. Továbbá Csomor Csilla reprezentálásában a darab a XIX. századi magyar nyelvű színjátszás kulisszatitkaiba is beavat, amely ez időben a hőskorát éli.
DINU LIPATTI FILHARMÓNIA

20 ÓRA

A MAGYAR ZENE ÜNNEPE
Hegedűs Endre és Katalin (Kossuth és Liszt díjas zongoraművészek) koncertje

A magyar nemzet két legnagyobb zenei géniusza kétség kívül Liszt Ferenc és Bartók Béla. Liszt a zongorát nem egy, de száz hangszernek álmodta meg, s műveiben valóban zenekarként kezelte. Kreatív szelleme új kifejezési formákat hozott, megismertette a magyarok zenéjét a művelt nyugat-európai népekkel. Lángoló szenvedély és áradó szeretet lakott benne, muzsikájának minden hangja feljebb, egyre közelebb az Éghez szeretné vinni hallgatóságát. Bartók Béla a XX. század egyik legnagyobb hatású komponistája. A magyar népdalt tekintette a zene legtisztább ős-forrásának, több mint 8 ezer eredeti népdalt gyűjtött számtalan utazása során. Ezek közül sokat feldolgozott, vagy műveibe beillesztett. Stílusa több perióduson ment keresztül, legnagyobb hatással Liszt, Wagner, Debussy voltak művészetére, mely később elnyerte azt az összetéveszthetetlen bartóki kifejezést, mely egyszerre egyedi és lenyűgözően szuggesztív, s amely megtermékenyítőleg hat a zeneszerzőkre mindmáig.

Az osztrák Franz Schubert a korai romantika egyik legnevesebb képviselője sokat járt Magyarországon, s hallotta a mi zenénket. Bár a Magyar divertimento c. 4 kezes művében feldolgozott dallamok nem népdalok, mégis a tucatnál is több melódiát tartalmazó kompozíció a magyaros lendület, derű és szenvedély maradandó és oly szívesen hallgatott kollekciója mindmáig.

Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt díjas zongoraművész immár 40 éve a magyarországi és a nemzetközi hangversenyélet ismert és elismert szólistája. 3000 nyilvános szereplése, 39 megjelent CD albuma, több mint 36 óra televíziós koncertfilmjei adtak sok örömet hallgatóságának. Európa szinte minden országában fellépett, Japánban 79-szer, az Amerikai Egyesült Államokban 27 alkalommal vett részt hangversenysorozatokból álló körutakon. Szóló zongora, zenekari zongoraversenyek és kamarazenei produkciók egyaránt szerepelnek repertoárján, mely főként romantikus zeneszerzők műveiből, valamint magyar szerzők kompozícióiból áll. Hegedűs Endre és Katalin zongoraművész házaspár immár 37 éve lépnek fel rendszeresen közös produkciókkal Magyarországon és külföldön.

Az est folyamán műsoron lesz:
Liszt: Szózat és himnusz
Bartók: Este a székelyeknél és allegro barbaro
Schubert: Magyar divertimento 4 kézre
Liszt: XIV. magyar rapszódia
Bartók: Szonatina
Bartók: Régi magyar táncok
Liszt: Szerelmi álmok no. 3
Liszt: Les Préludes – szimfonikus költemény (a szerző átirata 4 kézre)
Liszt: XV. magyar rapszódia „Rákóczi-induló”

2017. január 26. CSÜTÖRTÖK

ÉSZAKI SZÍNHÁZ

18 ÓRA

HOZTAM VALAMIT A HEGYEKBŐL – Tóth Auguszta Mezei Mária-estje
Budapesti Nemzeti Színház

Azt mondják, egy ember addig él, amíg emlékeznek rá. Vajon Mezei Máriára hányan emlékeznek napjainkban? És hogyan? A „kecskeméti, franciás Mezeire”, aki remekül játszott kokottokat…, aki színésznő akart lenni, és az lett. Díva, Vörös Démon, Femme fatale! Vajon igazán ezt akarta és így? Valójában milyen ember volt? Hogyan élte mindennapjait? Kit és hogyan szeretett? Boldog volt-e, mint nő, mint ember, mint művész? Eleget tett-e a maga elé kitűzött, vállalt feladatának: szeretetben, szeretettel élni? Sok-sok kérdés, melyekre kutatva életét sem kaptunk egyértelmű választ. Nehéz utat vállalt, míg végül sikerült révbe érnie hű társával oldalán, mindennap megharcolt szeretetben, harmóniában önmagával, békében a világgal. Régóta és sokszor az „utamba” került Mezei Mária: vagy úgy, hogy dalait énekelhettem, vagy úgy, hogy egy könyvet kaptam róla… Ismeretlenül is megszerettem. Estemmel izgalmas kalandozásra hívom, várom Önöket. Fedezzük fel együtt – sok zenével, humorral és iróniával fűszerezve – e csodálatos Asszony, Ember, Művész életét. (Tóth Auguszta, a Nemzeti Színház színművésze)

2017. január 27. PÉNTEK

ÁCS ALAJOS STÚDIÓTEREM

17 ÓRA
Vetítéssel egybekötött történelmi előadások a Partiumról nagyváradi, nyíregyházi és debreceni egyetemi tanárok, történészek közreműködésével
Jegyek a színház jegypénztárában igényelhetők!

Társszervezők: Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ, Harag György Társulat, G. M. Zamfirescu Kulturális Központ

Támogatók: Szatmár Megyei Tanács, Szatmárnémeti Város Tanácsa, RMDSZ, Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Művészeti Akadémia, Poszet Kft., Europrima Kft., Metaplant Kft.

2

Advertisements