Döntéskényszerben a károlyi asztaliteniszoktatás

A debreceni városi sportegyesület asztalitenisz-szakosztályának vezetősége kereste fel ma Mircea Podoba nagykárolyi edzőt. A cívis város önkormányzata az egyetemmel közösen elhatározta, hogy újra felvirágoztatja az ottani asztaliteniszéletet.

A magas szintű asztaliteniszezéshez viszonyítva ugyanis kicsit lemaradtat a debreceniek. A fellendítés szempontjából fontos az, hogy jó háttérrel rendelkeznek. Mind a helyhatóság, mind az egyetem elkötelezett ebben a témában. Az új stadion alatt alakítanak ki egy helyiséget, egy igazi asztaliteniszes paradicsomot. Húsz-huszonkét asztalt terveznek – Nagykárolyban ugye jelenleg hattal gazdálkodhat a TAPO Sportegyesület, de például az olimpiai szintűnek mondott beszterceiben is mindösszesen tizenhat van. Az egész komplexum igen korszerű lesz – minden követelménynek megfelelő…

2

Hogy mindezt, a felzárkóztatást, az utánpótlásképzést irányítsa valaki, nos, a magyarországi országos szövetségtől kértek ajánlást. „Így került a képbe” Mircea Podoba. Mint ismeretes, a nagykárolyi szakember huszonöt éve foglalkozik utánpótlásképzéssel, és több kiemelkedő eredményt is elért már. Hogy csak pár példát emeljünk ki: egyaránt kinevelt kerettagokat a román és a magyar válogatottnak.

A vezetőedzői feladatkör ellátására kérték fel. Egy teljes állást jelentene. Délelőttönként iskolásokkal kellene foglalkozni, délután pedig a még jobbakkal. A határ másik oldalán amúgy az oktatási rendszer részét képezi az, hogy az úszás, jégkorongozás mellett az asztalitenisz elsajátítását is támogatják, méghozzá a tanterv keretében. Az önkormányzat gondoskodik a diákok szállításáról, az alapfeltételek – így a pálya – biztosításáról.

Mi tagadás, kecsegtető a lehetőség – ismerte el felvetésünkre Mircea.

– Hogy mi lesz Károllyal? Hát itt éltem le az életemet. Én is itt születtem, anya és apa is, de még a tata is. Nagyon jó gyerekek vannak itt. Sajnálnám őket, ha mindezt magam mögött kellene hagynom. A választ, a véglegest egyelőre elodáztam, meg kell az ilyesmit beszélni a családdal… A tanügyben dolgozok, elvileg egyéves fizetés nélküli szabadságot kérhetek – magyarázta. Mint hangoztatta, itt is segítettek neki, ám mindezzel együtt nem lehet a károlyi körülményeket összehasonlítani a debreceniekkel. Nyilván minden edzőnek az az álma, hogy még inkább a sportnak, az utánpótlásképzésnek szentelhesse az életét. Amúgy a debreceni vendégeinek is feltűnt, milyen változás zajlott az utóbbi években a nagykárolyi asztaliteniszezés terén. Például a termet felújították, rendbe tették. Most pedig újat alakítanak ki…

3

Sérelmezi ugyanakkor, hogy továbbra is nehezen körvonalazódik Nagykárolyban, hogy milyen struktúrában folytatódhat az asztaliteniszezés. A városi sportegyesület létrehozása is késlekedik…

A kettőt együtt nem lehet – erősítette meg a feltételezésünket. Mint hangsúlyozta, okvetlenül döntenie kell: vagy marad, és folytatja Nagykárolyban, vagy megpróbálkozik a debreceni sportélettel. Az álma az – fejtette ki –, hogy egyfajta ahhoz hasonlatos sportcentrumot hozzon létre idehaza, hogy az itteni gyerekeket taníthassa. A lehetőségek azonban nyilván nem érik el az ottaniakat.

Bölcs döntést hozzon – kívántuk, egyebet nehéz (lehetetlen) tenni.

(megyeri)

Advertisements