Bizalmat kaptak

Tegnap Bukarestben a szenátus és képviselőház együttes ülésén a román parlament bizalmat szavazott Mihai Tudose kormányának.

TUDOSE, Mihai; Bukaresti kormányalakítás

Állásfoglalás

A Szociáldemokrata Párttal (PSD) és Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) – kötött parlamenti együttműködési megállapodást figyelembe véve, az RMDSZ ma megszavazza a Mihai Tudose által vezetett kormányt, de ez nem biankó csekk, hiszen van néhány olyan új elem a kormányprogramban – nem fogjuk megszavazni a forgalmi adó bevezetését, a szolidaritási adóról is tudnunk kell, mire vonatkozik, az egyesített jövedelemadóra vonatkozó módosítások sem sejtetnek túl sok jót – amelyek kapcsán további őszinte párbeszéd és egyeztetések szükségeltetnek – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke parlamenti felszólalásában az új kormány megszavazását megelőzően.

Szerinte az a mód, ahogyan az aktuális helyzet kialakult, bizarr és korántsem megszokott, mi több, teljes politikai felelőtlenségről tanúskodik, a parlamentáris demokrácia sajátos értelmezése.

A kormány és a parlamenti többség hibáira rávilágítva elmondta: „a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztásának hiánya, mind azt akadályozzák, hogy valami stabilat és tartósat építsünk. A mesterségesen gerjesztett cirkuszok és gyűlölethadjáratok pedig erről a súlyos és krónikus betegségről vonják el időszakosan a figyelmet.”

Meggyőződése, hogy a bizalom hiánya is nagyban befolyásolja, és bénítja társadalmunkat: „senki nem bízik senkiben, az állampolgárok nem bíznak az államban és az állami intézmények munkájában, az állami intézmények pedig az állampolgárokban, a fiatal generáció a szüleik korosztályában, a többségi társadalom a kisebbségben.”

Kelemen Hunor; TUDOSE, Mihai; Bukaresti kormányalakítás

Mint mondta, ebben a helyzetben különösen fontos a parlament szerepe. Következetesebb és átláthatóbb jogalkotásra van szükség, a parlament két házának pedig közös feladata, hogy nyomonkövesse azt, hogy a kormány gyakorlatba ülteteti-e a törvényeket, és a titkoszolgálatok munkáját is felügyelje.

„Nekünk bátorságunk kell legyen ahhoz, hogy mindennap feltegyük a kérdéseket: van-e olyan demokratikus ország Európában, ahol a törvények fakultatív jellegűek egyesek számára? Vajon van-e olyan állam, ahol az Alkotmánybíróság döntéseit nem tartják be? Normális az, hogy ügyészek szülőket és gyermekeket hallgatnak ki, kérdéseket tesznek fel nekik a vallási hovatartozásukról? Normális, hogy a mindennapokban embereket aláznak meg pusztán azért, mert meg akarják őrizni, etnikai, kulturális és nyelvi identitásukat? Normális, hogy a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetére, a több száz gyermek sorsára senki nem képes, vagy nem hajlandó megoldást találni ebben az országban, de hivatalos látogatásra hívják Ferenc pápát” – hangzott el a szövetségi elnök felszólalásában.

Az elmúlt hét magyarellenes hangulatára utalva Kelemen Hunor azt hangsúlyozta, a magyar közösség identitásának megőrzéséhez kapcsolódó témákról tárgyaltak a kormánykoalícióval, nem voltak szélsőséges, alkotmányellenes követeléseik, csak azt mondták el, amihez már évtizedek óta ragaszkodnak, olyan törvénytervezetek elfogadását kérték, amelyek nem tegnap kerültek a parlament elé, és amelyek összhangban vannak a Románia által is elfogadott Kisebbségvédelmi keretegyezményben és a Kisebbségi és regionális nyelvek chartájában vállaltakkal. Mégis azt tapasztalták, hogy valaki egy mozdulattal el tudott indítani egy, a régi rendszert idéző nacionalista, magyarellenes hullámot.

„Arra kérem a politikumot, az állami intézmények vezetőit, hogy legyenek nyitottak, partnereink egy őszinte párbeszédben, mert a magyar közösség nem akar rosszat senkinek, identitásunkat akarjuk megőrizni ezen a helyen, ahol születtünk. A régen várt többség-kisebbség közti paktum megkötésének ideje eljött”− nyomatékosított.

Közlemény; fotók: MTI, Baranyi Ildikó

Klaus Iohannis román államfő élesen bírálta a parlament által frissen megszavazott, Mihai Tudose vezette szociálliberális kormányt, amiért váratlan adópolitikai tervekkel lepte meg a vállalkozói szférát. Az elnök kiszámíthatóbb adópolitikát kért a kabinettől.

Az államfő arra reagált, hogy az új kormány programjában egy sor, a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedés jelent meg, amelyek nem szerepeltek sem a megbuktatott Grindeanu-kabinet, sem a tavaly decemberi választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) programjában. A Tudose-kormány elhalasztaná a további áfa-csökkentést, szolidaritási adót vetne ki, a nyereség helyett az üzleti forgalomra alapozná a társasági adót, és tovább emelné a minimálbért.

„Válságba sodorták az országot, mert nem tudnak kormányozni” – sommázta a jobboldali államfő a PSD-ALDE szociálliberális koalícióról alkotott véleményét, miután a Mihai Tudose vezette új kormány tagjai letették a hivatali esküt az elnöki hivatalban. Úgy vélekedett: a Grindeanu-kormány a – büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhíteni próbáló, félmilliós tüntetést kiváltó – „13-as sürgősségi rendelet” kormányaként vonul be a történelembe, a PSD-ALDE pedig az első európai koalícióként, amelyik saját kormányát bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg.

„Most, hogy túljutottunk a válságon, a koalíció új kormányprogrammal lepi meg a románokat. Alig hirdettem ki a közalkalmazotti bértörvényt, új adók és illetékek jelennek meg. Azt már nem állíthatják, hogy erre is a választóktól kaptak felhatalmazást!” – hívta fel a figyelmet Iohannis.

Kifejtette: az, hogy fél év után a beígért adócsökkentések helyett új adónemek jelennek meg, és a beígért béremelések mellé szolidaritási adót vetnek ki, semmiképpen nem nevezhető kiszámítható adópolitikának, az ilyen intézkedések minden bizonnyal kételyeket ébresztenek az üzleti szférában.

„Tisztelt PSD-sek, ALDE-sok, RMDSZ-esek! A románok nevében arra kérem önöket, hagyják abba ezt az adópolitikai ugrabugrálást!” – szólította fel az elnök a kormánykoalíció pártjait, illetve a számukra alkalmi parlamenti támogatást nyújtó Romániai Magyar Demokrata Szövetséget.

Az elnök nyilvánosan felszólította Mihai Tudose kormányfőt, hogy a GDP-arányos államháztartási hiányt tartsa 3 százalék alatt, és teljesítse Románia azon vállalását, hogy a bruttó hazai termék legalább két százalékát fordítja védelmi kiadásokra.

Forrás: MTI

Reklámok