Iohannis Székelyföldön

Sportszerűnek nevezték az államfővel folytatott megbeszéléseket a székelyföldi önkormányzati vezetők. A székelyföldi megyék vezetői és a megyeszékhelyek polgármesterei az államfővel kedd délután folytatott sepsiszentgyörgyi szűkkörű megbeszélés után nyilatkoztak a sajtónak.

A sepsiszentgyörgyi megyeházáról kijövet Klaus Iohannis a románoknak és a magyaroknak is azt üzente: dolgozzanak együtt, mert ez az egyetlen célra vezető út mindenki számára.

A sportszerűség fogalmával Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere jellemezte a megbeszélések természetét. Szerinte ezt jelezte az is, hogy az megbeszélések elején elhangzott a román és a székely himnusz és zászlót is cseréltek a székelyföldi önkormányzati vezetők és az elnöki hivatal képviselői.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a párbeszéd őszinte és konstruktív voltát hangoztatta. A két polgármester mellett Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke is határozottan cáfolta, hogy etnikai alapon kérnének területi autonómiát Székelyföldnek. Arra reagáltak, hogy Klaus Iohannis a délelőtti csíkszeredai önkormányzati fórumon szükségesnek tartotta a helyi és regionális autonómiát, de úgy vélte, hogy az etnikai alapú autonómia nem kívánatos.

Antal Árpád az MTI kérdésére kifejtette: Székelyföld területi autonómiája nem lehet etnikai alapú, hiszen a régió csaknem minden településén élnek románok, romák és más nemzetiségűek is. Hozzátette: az autonóm régió területének a kijelölésénél azonban természetesen figyelembe kellene venni a történelmi hagyományokat és a kulturális sajátosságokat.

Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: tájékoztatták az elnököt arról, hogy Székelyföld számára olyan területi autonómiát tartanak szükségesnek, amilyen az olaszországi német többségű Dél-Tirol autonómiája. Hozzátette: abban egyeztek meg, hogy folytatni kell a párbeszédet. A városvezető azt hangoztatta, hogy az államfőnek be kellene tölteni az alkotmányos közvetítői szerepét a magyar közösség és az állami intézmények között.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: arról is tájékoztatta az államfőt, hogy az erdélyi magyar közösségre 1920 óta nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek Romániában, és ezt nem tartja rendjén valónak. „Amíg ez a típusú gondolkozás nem változik meg, addig nehéz lesz őszinte partnereket találni a román többségben” – jelentette ki a politikus. Ráduly Róbert kampányjelleget is tulajdonított a mandátuma felénél tartó Klaus Iohannis látogatásának. Utalt arra, hogy a legutóbbi államfőválasztáson Iohannis Székelyföldön „sokat aratott anélkül, hogy vetett volna”, és ezt meg szeretné ismételni.

Tamás Sándor azt emelte ki a megbeszélésekből, hogy először történt meg, hogy Románia elnöke a látogatása során összekapcsolta Székelyföld megyéit azáltal, hogy a látogatásnak mind a csíkszeredai, mind pedig a sepsiszentgyörgyi helyszínére Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye székelyföldi részének az elöljáróit is meghívták. A sepsiszentgyörgyi szűkkörű tanácskozáson a három megye önkormányzatának az elnöke, valamint a megyék öt magyar többségű, megyei jogú városának a polgármesterei vettek részt. A politikus biztatónak tartotta, hogy az államelnök nem zárkózott el semmilyen téma megvitatásától.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke megemlítette, hogy az államfő Csíkszeredában megcsodálta a székely termék mozgalom kézműves termékeit, és a csíksomlyói gyermekotthonában Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekvédelmi rendszerével is megismerkedett. Megemlítette, hogy a barnamedvék által okozott vadkárokról is tájékoztatta az elnököt és a segítségét kérte a megoldás megtalálásában.

Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke elmondta, arra kérte az államfőt, hogy közvetítsen az állami intézmények között a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében. Meggyőződését fejezte ki, hogy Klaus Iohannis, aki korábban tanár és polgármester is volt, értő módon tud viszonyulni az ellehetetlenített helyzetű iskolában tanuló gyermekek ügyéhez.

Az államfő Sepsiszentgyörgyről a Vrancea megyei Mărăști-re utazott, hogy az első világháború egyik legnagyobb romániai ütközetének centenáriumi megemlékezésén vegyen részt, és az első világháborúban elesett román katonák emléke előtt tisztelegjen.

Forrás: MTI

Elítéljük a magyar vezetők gesztusát, hogy a székely himnusszal fogadták az államfőt – írja a Románia Modernizálásáért Koalíció (CNMR) keddi közleményében.

„A CNMR elítéli a magyar közösség vezetőit, amiért kihívó módon az alkotmányban nem létező székely himnusszal fogadták az államfőt Csíkszeredában, és hogy olyan jelképeket próbáltak átadni neki, ami sérti az ott élő románságot” – írja az AGERPRES hírügynökséghez eljuttatott közleményben.

Klaus Iohannis államfő kedden hivatalos látogatást tett Hargita és Kovászna megyékben. Az államfőt tüntetők mintegy 30 tagú csoportja várta, akik magyar, román és német feliratokat tartottak a magasba, amelyen többek között dél-tiroli mintájú etnikai autonómiát követeltek.

A tanácskozás kezdetén közvetlenül a román himnusz után a jelenlévők elénekelték a székely himnuszt, később egy székely zászlót kapott ajándékba. ‘Nem tudtam, hogy erre sor kerül. (…) Tiszteletből meghallgattam. (…) Azt gondolom, hogy fontos, hogy meghallgassuk azt is, ami az embereknek a lelkükből jön, ne csak a protokollszöveget’ – nyilatkozta utólag Iohannis.

Forrás: AGERPRES

Advertisements