Tervezi a képalkotásait és a fotós mozgalmat

Fotódiplomáciáról hallott már? Nos, ha Nagykárolyba érkezik a világszervezet, azt lehet fotódiplomáciai sikernek nevezni. Bikfalvi Zsolt fotóművészt, a Vasile Vénig László Fotóklub alelnökét kérdeztük a személyes célkitűzéseiről is.

– Mi újság a Vasile Vénig László Fotóklubbal? Ha lehet ilyet mondani, az utóbbi hetekben, hónapokban mintha picit háttérbe szorultatok volna, talán készültök valamire?

– Az elmúlt egy-másfél évben a fotóklub aktivitása magas fordulatszámon pörgött. 20–25 eseményt szerveztem/szerveztünk. Ezek között nem csak fotókiállítások voltak, mint ahogy elvárható egy fotóklubtól, hanem felsorolható még képzőművészeti kiállítás, komolyzenei esemény, vetíttet képes élménybeszámolók szervezése is. Az idei év visszafogottsága arra is visszavezethető, hogy a tavalyi szalonunk financiális része még mindig mínuszos, és ennek a helyzetnek a helyrehozatala még most is folyik. Ám ez nem azt jelenti, hogy kedvünket szegi ez a helyzet, hanem azt, hogy a jövőben – ennek az elkerülésére – más stratégiát alkalmazunk.

A Fotószalonunk jelentősége vitathatatlan. Ám ennél is nagyobb horderejű volt az, hogy kora tavasszal Nagykárolyba tudtuk hozni, és itt megtartani a Román Fotóművészek Szövetségének eddigi legjelentősebb rendezvénysorozatát. Ha beszélhetünk fotódiplomáciáról, akkor ez egy sikertörténet, ilyen és ehhez hasonló esemény még nem volt Romániában szervezve.

Bővebben:

https://anziksz.com/2017/03/04/a-fotomuveszet-fellegvara/

https://anziksz.com/2017/03/06/lattak-a-csodalatos-nagykarolyt/

Kérdezted, hogy talán készülünk-e valamire. Nos, igen. Határon átívelő, európai uniós támogatással megvalósuló projekt létrehozásán dolgozunk nagy lelkesedéssel és komoly erőbedobással. A nyíregyházi Helios Art Fotóklubbal közös program fog reményeink szerint megvalósulni. Az elképzelés az, hogy legyen közös fotózás, fotókiállítás itt is és Nyíregyházán is, indítanánk egy fotós kurzust és résztvevők alkotásait ki is állítanánk… A program zárásaként pedig egy közös albumot adnánk ki.

– Lassacskán már beszélhetünk az őszről is…

– Az idén is megtartjuk a Fotóművészeti Ősz elnevezésű rendezvényünket. Sajnos, mint fentebb már említettem, az idei Szalonunk elmarad. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesz gazdag és minőségi a többi eseményünk. Sikerült két fotóművészt meghívnunk (szerencsére nem kellett sokat győzködni őket). Az első kiállító október közepén érkezik, ő Balási Csaba csíkszerdai fotóművész. A Román Fotóművészek Szövetségének alelnöke, a Nemzetközi Fotóművész Szövetség romániai képviselője. Egyedüli romániai fotóművész, aki rendelkezik a fotóművész mesteri minősítéssel. A kiállítás anyaga azt a fotósorozatot tartalmazza, amellyel a művész ezt a mesteri elismerést kiérdemelte.

A másik fontos személy, aki kiállít, mégpedig november 11-én, az Manolis Metzakis görög fotóművész. Ő krétai, és a GPU (Global Photographic Union) szervezet elnöke. Ehhez nem fűznék kommentárt, döntse el mindenki, ennek a jelentőségét Nagykároly vagy az itteni fotóművészet szempontjából. Mindkét alkotó személyes jelenlétéről biztosított. A VVL Szalon időpontjára pedig el szeretném hozni a májusban, a Szilágyságban megtartott fotótábor alkalmával készült fotók válogatott anyagát.

https://anziksz.com/2017/06/19/7-nap-hepehupas-ven-szilagyban/

A továbbiakban a fotóklubunk tagjai állítanak ki. Köztük Farkas Alexandra. Decemberben meglepetés-kiállítással jelentkezik egy másik tagunk, és Csomai Dáviddal még egyeztetnék egy vetített képes feröeri és norvégiai beszámolóról.

– Nagyon dicséretes, hogy fejlődtök, hogy a magas művészetet népszerűsítitek, hogy Nagykároly visszakerült a nemzetközi fotózás világába. Ugyanakkor feladatotok a képzés is, az utánpótlás kinevelése. Személy szerint nagyon örültem annak idején a tanfolyamnak…

– Az utánpótlás kinevelése, mint minden más területen, a mi esetünkben is gondot okoz. Éppen ezért is tervezzük a fentebb említett európai uniós pályázatot. Annak a keretében képzést tartanánk a fiataloknak, illetve egész pontosan a kezdőknek. Amennyiben sikerül támogatást szereznünk, akkor ez jövő ősszel történne meg. Elmondhatom ugyanakkor, hogy a legutóbbi kurzuson résztvevők közül szerencsénkre megmaradtak néhányan, és most is részt vesznek a klub tevékenységein.

– Értem. Engedelmeddel veled kapcsolatban is érdeklődnék. Mit fotózol mostanság?

– Az örök szerelem az a repfotózás, azt továbbra is művelem. A legközelebbi esemény július 29-én, szombaton lesz Aranyosgyéresen. Az előzetes program szerint jó gazdag felhozatallal. A legjelentősebb repshow a környezetünkben pedig alig 350 km-re lesz augusztus utolsó hétvégéjén, a szlovákiai Szliácsban. Mindenkinek ajánlom, látogassanak el, amennyiben van lehetőségük rá, még akkor is, ha nem nagy kedvelői a repülőzés eme műfajának. A szliácsi rendezvény fantasztikusnak ígérkezik – csak néhány érdekességet említenék meg: Airbus 388, B-52 bombázó, TU 154, YAK 42, Messerschmitt Me 262, SU 27 repülése visszaigazolva, és még várható a B1B bombázó is.

– Többször beszéltünk már a „fotós bakancslistádról”. Ugye repülőgépfotózás így is, úgy is volt. Panorámaképeket is láthattunk… De ne feledkezzünk meg a személyes kedvenceim egyikéről, a petri pékségben készült képalkotásról sem, s ilyen jellegűekből is volt néhány. Mi következik? Portrék mikor lesznek? Illetve, engedd meg, kérlek, hogy nyilvánosan is buzdítsalak az Anziksz számára készített lokálpatrióta képsorozatod folytatására. Kellenének…

– Fotós szemmel nézve izgalmasnak ígérkező ötleteim vannak a jövőre nézve. Aztán majd a nagyközönség, az érdeklődők eldöntik számukra is izgalmasnak tűnik-e. A január végi kiállításom időpontja rögzített, a tematikája is megvan, a helyszín is a szokásos. Remélhetőleg szeptembertől a kastélyban történő átszervezések nem lesznek kedvezőtlen kihatással a kiállításokra.

Az Épített örökségünk fotósorozat sikere engem is meglepett, nehéz lesz képanyaggal vagy akár mondanivalóval túlszárnyalni. De talán épen ez motivál. Folytatása mindenképpen lesz a helyi értékeink bemutatásának.

Reklámok