Idén is kutatják Bobáldot

Évente kutatnak Bobáldon a régészeti egyetemek hallgatói. Erről faggattuk dr. Hágó Attila Nándor, a Szatmár megyei Múzeum nagykárolyi részlegének vezetőjét.

 

 

Jó tudni

A szabálytalan kör alakú bobáldi domb adminisztratív szempontból a város belterületéhez tartozik, és a modern település központjától mintegy négy kilométerre található, délkeleti irányban. A Mérges-patak partján, egy az árterületből kiemelkedő magasabb háton található középső bronzkori tell (a tell arab szó, és a közel-keleti szóhasználatban kiemelkedést, dombot jelent) a megyei múzeum és a városi tanács kezelésében álló műemlékvédelmi terület. Az tellt övező ún. szatellit-települések azonban már magántulajdonban lévő – mezőgazdaságilag művelt parcellákon fekszenek.

Bobáld az egyik legfontosabb bronzkori (ottományi kultúra) lelőhely a Kárpát-medencében. Az 1700-as években Bél Mátyás már említ innen régészeti lelteket. A Bobáld-dombon zajló első régészeti feltárások Vende Aladár nevéhez fűződnek. A XX. század elején Szatmár vármegye monográfiájának megírásában közreműködő Vende külön fejezetet szentelt a vármegye őskori fejlődésének. Feljegyzése szerint a meredek oldalú, 3–4 holdnyi (12946 m2–17262 m2) területű Bobáld-dombot két oldaláról a láp, másik oldaláról pedig több öl széles vízfolyás keretezte. Az 1940–50 közötti időszakban a települést földmunkák során több alkalommal megbolygatták, ekkor is előkerültek régészeti leletek.

Advertisements