Dzsessz, dzsessz és dzsessz

Dzsessz tölti meg a kastélykertet Nagykárolyban. Szerda este kezdődött meg az első alkalommal meghirdetett Castle Jazz Fest. Előbb Écska és Huba tette a dolgát: azaz zenélt, majd ugyanezt – minőségi élőzenét szolgáltatott a Szőke Nikolettával kiegészült Sárik Péter Trió.

Hogy milyen volt? Jöjjön el Ön is holnap, nézze meg. 🙂 Addig is, íme a beszámolónk.

 

(Ennél sokkal több felvételt készítettünk. Például külön a Sárik Péter-féle varázslatról, a koncerten végig játszó gyerekekről, vagy a pázsiton piknikező hallgatóságról… Ám egy sajnálatos technikai malőr miatt elveszett az anyag. Nos, egy újabb bizonyíték arra, hogy érdemes többszörösen is elővigyázatosnak lenni, különben a munka mit sem ér. A megértésben bízva, a balfácán Megyeri.) (Amúgy sohasem tanultam mozgóképkészítést – igen, ez látszik is. De, hogy mégis tartalmazzon az Anziksz mozgó képeslapokat akként járok el egy-egy rendezvény esetében, hogy találomra kiválasztok egy dalt, avagy egy mozzanatot, azt rögzítem, majd hang nélküli mozgóképeket belevágok, azaz beleszerkesztek. Mint szakemberek és mások elmagyarázták, ezeknek nagyon rövidnek kell lenniük, ugyanis úgy fiatalosak, mozgalmasak. 🙂 A lényeg: ezzel mintegy érzékeltetni lehet az adott esemény hangulatát. Így próbálom meg azt elérni, hogy a Jamiroquai Grammy-díjas angol acid jazz-zenekar egy számának feldolgozását hangban tejes egészében reprodukáló videócska a Sárik Péter-trió és Szőke Nikoletta-koncert egészének hangulatát érzékeltesse. A kérdés már csak az: a sorozatos hibái ellenére folytassam az Anzikszot? A helyes válaszokat, kérem, küldjék el drótpostán, vagy egyéb formában. 🙂 Tisztelettel, M. T. R.)

A kulturális igazgatóság munkatársának képes beszámolója:

 

Reklámok