Az ünnep számvetés is

Át kell gondolnunk, mindent megtettünk-e, amit módunkban állt, hazánkért és otthonunkért – fogalmazott beszédében Dávid Zoltán polgármester az orosházi Szent István-szobornál tartott államalapítási ünnepségen, augusztus 19-én. A számvetésre a sűrű hétköznapokon nem nagyon van lehetőség, most viszont itt az alkalom – mondta a városvezető.

Szólt arról is a szép számban összegyűlt ünneplőknek, hogy egy közösségről, annak gondolkodásmódjáról úgy szerethetünk ismereteket, ha megnézzük, milyen vállalkozásba fog. Az államalapítás előtt honfoglaló őseink nagy közös vállalkozása a kalandozás volt. Számukra a biztonságot, az értéket az így megszerzett vagyon, a könnyen szállítható javak jelentették.

– Fordulópontot Szent István jelentett. A változás pedig, amit államalapító királyunk hozott, visszafordíthatatlan és máig ható – emelte ki. – Ő volt az, aki egy széttagolt, ezer érdektől feszített gyenge fejedelemségből egységes, szilárd keresztény államot formált és közben rámutatott arra, hogy valódi értéket a közösség jelent – mondta Dávid Zoltán.

István királynak köszönhető, hogy nekünk magyaroknak ma már nem a becsomagolható, hordozható kincsek a legfontosabbak, hanem a biztonság, melyre építhetünk. Az otthon melege, a közösség ereje, a föld, a ház, a haza.

– Úgy hiszem, nincs nagyobb érték, mint a szülőföld, amely otthon ad, a szerető család, mely elválaszthatatlanul kötődik népéhez és a nép, melynek tagjai testvérként számíthatnak egymásra úgy a bajban, mint az örömben – hangsúlyozta.

Ezeréves kötelék

Az összetartozással kapcsolatban úgy fogalmazott: ezer esztendőnyi kötelék kapcsolja össze a magyarságot, amely akkor szövődött, amikor István király, a keménykezű, okos és előrelátó államférfi egy nomád népből országot faragott. És bár a magyarság megfogyatkozott ugyan, de nem tört meg.

– Ma nem csupán Szent István történelmi tettére és szellemi örökségére emlékezünk, hanem mindazokra, akik vállalták a fáradságos munkát, akik tettek hazánkért, értékeink megőrzéséért. Mert nekik is köszönhető, hogy itt vagyunk. Határon innen és túl is ragaszkodunk hagyományainkhoz, anyanyelvünkhöz, hitünkhöz. Otthonunkhoz, Orosházához, amely térségünk maghatározó városa és, amelyet tovább erősíteni csak egymással összefogva, vállvetve lehet – zárta beszédét a városvezető.

Az ünnepi gondolatok után Ördög Endre evangélikus lelkész és Iványi László kanonok felszentelték, majd Dávid Zoltán megszegte a Szent István napi kenyeret. Őket Bartus Gyula a Békéscsabai Jókai Színház művésze követte és Radnóti Miklós Nem tudhatom… című költeményét tolmácsolta az ünneplőknek. Az eseményt koszorúzás zárta. A rendezvényen Orosháza testvérvárosa, Nagykároly is képviseltette magát.

Szerző: Pernyés Edit; forrás: Oroscafé.hu

Reklámok