Elméleteket a mindennapokba!

Olvasok. És azt olvastam valahol, ha jó fotókat akarok készíteni, fotózzak sokat, és még inkább nézzek jó fotókat. S máskülönben is újabban igyekszem komolyan venni mindazt, amit művelek. Ennek mentén azt értékelem, hogy mások is erre törekednek a saját cselekedeteik kapcsán.

Morgok, mert piacvezetőnek határozza meg magát egy annál többet nyújtó „piaci termék”. Sugallom azoknak, akik ott vannak, hogy többek ők, több a munkájuk annál, mint, amit hirdetnek magukról. Én például nem azért veszem az ő munkájuk eredményét, mert történetesen azt veszik a legtöbben, hanem azért, mert a lehetőségeket figyelembe véve az a legjobb. (Nyilván ez a bizonyos termék is savanyú, néhol még csak nem is hasonlít a hőn áhított narancsra, de már a puszta léte, hogy a mienk, nos, azt kell elsősorban értékelni. Ráadásul a hibák mellett nagyon sok érték is napvilágot lát.)

Morgok, mert egyesek nem értik meg, hogy a helyit (még akkor is, ha az jelen esetben Kaplonyban lakik) kell és érdemes támogatni. Ehelyett önmaguk hirdetnek, és ezáltal végső soron az Amerikai Egyesült Államokban lakót támogatják. Ráadásul nem tartalmat hirdetnek, hanem olyan fotókat, amelyeknél még én is jobbat készítenék. Nem becsülik az értéket… Máskor pedig fennen hangoztatják, hogy (lokál)patrióták, hogy elég a globalista elit gőgjéből, és igen is élhetőbb világot akarunk. Helyben. De közben a (kis) pénzükkel az állítólagos titkos összeesküvőket éltetik.

Morgok, mert a nagy szavakat csak kimondjuk, de a következő lépést nem tesszük meg. Azaz a megvalósításukat meg sem próbáljuk. De semmit sem ér a dohogás! Ennek jegyében én hozzákezdek. Örömmel jelentem: a Nagykárolyi Anziksz megjelentetője, a kiadója az Anziksz Kft. Már nem blog, hanem „igazi” világhálós újság az Anziksz. Már van ISSN-azonosítója (ott van az impresszumban).

Amennyiben érdemesnek találja, kérem, forgassa a továbbiakban is a Nagykárolyi Anzikszot.

1

Üdvözlettel,

Megyeri Tamás Róbert
felelős szerkesztő

Reklámok