Főhajtás

Kelemen Hunor Aradon: 2017-ben a román többség visszautasította a párbeszédet a magyarokkal.

Ezekben a napokban újra megtapasztalhattuk: elutasításra talált a párbeszéd, amelyet mi, magyar emberek keresünk és kezdeményezünk – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök október 6-án, pénteken Aradon. Az RMDSZ elnöke Faragó Péterrel, a Szövetség Arad Megyei Szervezetének elnökével tartott közös sajtótájékoztatót.

Aradi vértanúk - Megemlékezés Aradon

Kelemen Hunor értékelőjében rámutatott: májusban nyújtották be a 215-ös, helyi közigazgatási törvényt módosító javaslatukat. Mivel 16 év telt el azóta, hogy bevezették a 20 százalékos anyanyelv-használati küszöböt, teljesen természetesnek tartották annak módosítását. 2001 óta sok minden megváltozott, a társadalom is átalakult. „Ezen a héten, szerdán előbb a képviselőház bizottságaiban, majd a plénumban utasították vissza a párbeszédet a parlamenti pártok. Lehet, hasonló döntés születik akkor is, amennyiben elfogadják kezdeményezésünket, viszont így azzal találtuk szemben magunkat, hogy anélkül, hogy meghallgatták volna kérésünket, anélkül, hogy kompromisszumos megoldást kereshettünk volna közösen, erővel mondtak ellent nekünk, magyaroknak. Ezt az RMDSZ-nek nem szabad szó nélkül hagynia” – mondta el.

Úgy véli: a magyar közösség és a Szövetség új, soha nem tapasztalt helyzetbe került 27 évvel a rendszerváltást követően. Azzal találta szemben magát, hogy 2017-ben a román többség nem akar párbeszédet folytatni a kisebbségekkel, nem akarja elfogadni a magyar közösség jogos követeléseit – a parlamenti pártok mindegyike szájba verte a magyarokat – ez az üzenet pedig nem korrekt, nem tisztességes. „Csúnya manipulációkba ütköztünk az elmúlt időszakban a román politikusok részéről, de a többségi média nagy része is azt sulykolja a társadalom fejébe, hogy a magyarok el akarják szakítani Erdélyt, hogy második nyelvként akarják elfogadtatni sajátjukat. Erről szó sincs. A 2001-es népszámlálás adataira alapozva kiszámoltuk: eddig valamivel több mint 370 települést érintett a húsz százalékos anyanyelv-használati küszöb, a kompromisszumos tizenöt százalékos küszöb bevezetésével ez a szám pedig újabb negyvennel bővülne – semmiképpen sem kétezerrel, ahogyan azt egyesek hangoztatják” – nyomatékosított Kelemen Hunor.

A magyar emberek szabadságtörekvései 2017-ben sem a többség ellen irányulnak. „Az anyanyelv használata a közigazgatásban egyensúlyt teremthetne a társadalomban, annak üzenete lehetne, hogy az állam államalkotó tényezőkként, nem másodrangú állampolgárokként tekint kisebbségeire. Ha szabadságról beszélünk, akkor felelősségről is kell beszélnünk – a többség felelősségéről. A 19. században valóban tévedés volt, ahogyan az Osztrák-Magyar Monarchia idején a kisebbségeket kezelték, de nem hiszem, hogy az ő példájukat kell követnünk ma, inkább tanulnunk kellene az akkori tévedésekből. Közös múltunk van, mi, magyarok pedig közös jövőt is szeretnénk. Olyat, amelyben mindenki megőrizheti és átörökíthetni anyanyelvét és kultúráját. Mert csak ez lehet a járható út” – érvelt.

Az RMDSZ minden bizonnyal levonja a következtetéseket, az egyre inkább felerősödő nacionalista hangulatban pedig higgadtságra inti a társadalmat – emelte ki Kelemen Hunor. „2018 után, a centenárium követően sem áll le az élet Romániában, egyáltalán nem mindegy, hogy közös lesz-e a jövő, vagy egymás ellen irányul majd” – összegzett a szövetségi elnök.

Faragó Péter elmondta: 168 esztendeje emlékezik meg a magyar közösség a 13 aradi vértanúról. Szerinte a magyar emberek felelőssége továbbörökíteni azok emlékét, akik küzdelmüket a 19. században is a szabadságért folytatták. De ma nem elegendő csupán a múltból táplálkozni, a jelen és a jövő felé is kell fordulni – amely jelen és jövő Aradon és Erdélyben is van a magyar közösség számára, amely a békés együttélésre alapoz, a kölcsönös tiszteletre. „A kölcsönös tisztelet hiányával találkoztunk néhány napja, amikor a helyi közigazgatási törvénymódosításunk kapcsán elutasították a párbeszédet közösségünkkel” – csatlakozott a szövetségi elnök gondolataihoz az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnök.

Közlemény, fotók: MTI

Jakab István

A szabadságharc nem magyar mártírjairól és a mai nemzedéknek szóló üzenetéről is beszéltek a szónokok pénteken Aradon, a vértanú tábornokok emlékére állított Szabadság-szobornál rendezett megemlékezésen.

A magyar kormány képviseletében felszólaló Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára, a magyar és nem magyar mártírok áldozatvállalása előtt tisztelgett.

Ünnepi beszédében elmondta: a leszármazottak és Magyarország prágai nagykövetsége kezdeményezésére hamarosan emléktáblával jelölik meg a csehországi Dobrány városkában Ormai Norbert honvédezredes, az első aradi vértanú szülőházát. Rámutatott: az Auffenbergből Ormaivá lett, a szabadságért új nevet és hazát választó, a mártíromságot is vállaló fiatal tiszt esete nem volt egyedülálló a honvédségnél.

Október hatodikán ezért a nem magyar származású szabadságharcosokra, a horvát, szerb, német és osztrák származású aradi vértanúkra, a szlovák honvédekre, a bécsi légióra, a lengyel önkéntesekre, a ruszin katonákra és a román származású honvédekre is kegyelettel emlékezik a nemzet vértanúi előtt tisztelgő magyarság.

Az államtitkár szerint a jó szándék, kölcsönös tisztelet és megértés tette lehetővé néhány éve Aradon, hogy ismét köztérre kerüljön a vértanúk emlékét idéző, korábban elbontott Szabadság-szobor.

Az emlékműnél mondott beszédében Íjgyártó István köszönetet mondott Arad vezetőinek, és polgárainak, amiért óvják a szabadságért folytatott küzdelemben testvérekké vált magyar és nem magyar mártírok emlékhelyét. Rámutatott: továbbra is jó szándékra, kölcsönös tiszteletre és megértésre van szükség ahhoz, hogy a térségben élő népek boldogulhassanak szűkebb hazájukban.

„ Így érhetjük el, hogy országainkat és népeinket csak jelképes határok válasszák el, szabadon használhassuk nyelveinket, megőrizhessük iskoláinkat, intézményeinket, élhessünk jogainkkal, hogy a jó és nemes ügyeknek ne csak mártírjai, hanem boldog birtokosai is lehessünk” – zárta beszédét a kulturális diplomáciáért felelős államtitkár.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy minden nemzedéknek meg kell vívnia a maga szabadságharcát, a romániai magyar közösségnek pedig ma a parlamenti demokrácia eszközeivel kell lehetővé tennie, hogy a következő nemzedékek is magyarként élhessenek szülőföldjükön.

A politikus szerint az ezer éve Erdélyben és száz éve Romániában élő magyar közösség úgy tud méltó lenni az aradi vértanúk áldozatához, ha a mai kor eszközeivel megvívja nemzedéke szabadságharcát, s hogy mindig legyen egy következő nemzedék, amely a Szabadság-szobornál emlékezni fog az aradi vértanúkra.

„Száz éve ennek az országnak vagyunk a polgárai, magyar közösségként itt teremtünk értéket, itt éljük életünket – örömmel, bánattal, szenvedéssel és alkotással -, és itt akarunk maradni a szülőföldünkön, megőrizve nemzeti identitásunkat” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

A hideg, borús időben összesereglett több száz aradi magyar megemlékezésén Gheorghe Falca, a város polgármestere és Arad megye román vezetői is tisztelegtek a szabadság eszményéért életüket áldozó mártírok emléke előtt. Valamennyi beszéd román, illetve magyar fordítása is elhangzott.

A megemlékezésen a szélsőségesen nacionalista Noua Dreapta (Új Jobboldal) román szervezet tucatnyi szimpatizánsa egy húszméteres román zászlót feszített ki a téren, de nem hangoskodott. A szervezet korábban Arad belvárosában rendezett bejelentett megemlékezést a magyar honvédség állítólagos negyvenezer román áldozatáról, térfoglalási engedélyük azonban nem terjedt ki a Román-Magyar Megbékélés Parkjára, ahol az aradi vértanúk emlékét idéző Szabadság-szobor áll.

Az aradi megemlékezések délelőtt az Arad-belvárosi római-katolikus templomban kezdődtek, ahol Fodor József nagyváradi általános helynök, nagyprépost celebrált szentmisét a vértanúk emlékére, délután pedig az aradi vár melletti egykori vesztőhelyen közös imával és koszorúzással tisztelegnek a megemlékezők a mártírok emléke előtt.

Forrás: MTI

Reklámok