A lenhajú lányról és a megzavart szerenádról a kastélyban

Előzetes az Alekszej Nabioulin holnapi nagykárolyi koncertjéhez.

Visnyai Csaba tanárember, karnagy írta következő felvezetőt a neves oroszországi zongoraművész nagykárolyi fellépése kapcsán. Mint ismeretes, Alekszej Nabioulin október 11-én 18 órai kezdéssel mutat be a Károlyi-kastélyban hangversenyt.

A műsor első felében Schumann (1810-1856) Novelletten, op. 21, sorozatából hallunk 4 darabot (1., 2., 7., 8.)

A Novellett műfajmegjelölés a látszat ellenére nem „novellácskát” jelent, hanem az 1838-ban Lipcsében vendégszereplő Clara Novello angol énekesnőre, a sorozat ihletőjére utal. Ennek ellenére – vagy inkább emellett – az is igaz, hogy a zeneszerző a Novellettek sorozatát „összefüggő kalandos történeteknek” tartotta.

A koncert második felében Claude Debussy (1862-1918) – jövőre lesz halálának 100. évfordulója – Prelűdök I. füzet darabjai kerülnek megszólaltatásra, melyeknek címei a következők:

PRELŰDÖK – I. KÖTET (1910)

1. Delphi táncosnők. Az antik világba visz az ünnepélyes, lassú prelűd, az ókori Delphibe. Az Apolló-kultusz papnőinek szertartásos táncát idézi, de fölsejlik előttünk a Parnasszus déli lejtőjéről a Korinthoszi-öböl felé nyíló panoráma tágas szépsége is.

2. Vitorlák. A messzi tengeren imbolygó kis vitorlásokat festi az egészhangú skála hangnemi bizonytalanságával, végig egy „B” orgonapont fölött. Csupán a darab közepén van egy hat ütemnyi pentaton szakasz.

3. Szél a síkságon. A pusztai szél sustorgása, váratlan szélrohamai támadnak fel benne, miközben címével egy korábban megzenésített Verlaine-költemény mottójára utal.

4. „Hangok és illatok szállnak…” A poétikus darabban mintha az alkony virágillata keveredne az innen-onnan odalibbenő hangfoszlányokkal, dallamtöredékekkel. A cím Baudelaire „Esti harmónia” c. versének egyik sora s a befejezés távolodó kürtszava a költeményt ihlető Mme. Sabatier emlékét is felidézi.

5. Anacapri dombjai. Debussy pentaton indítású darabjai általában napsugaras tájat rajzolnak, melyet itt aztán tánc és dal tölt meg élettel. A vidám tarantella s a népdalszerű téma szenvedélyek fűtötte szerenádot keretez.

6. Lépések a hóban. Az egész művön végigvonuló vigasztalan ostinato ábrázolja a szomorú, fagyos tájat, s fölötte-alatta a tétova dallamtöredékek a hóban botorkáló lépéseit. A dermedt mozdulatlanság rendkívül kifejező erejű megjelenítése, a ritmus-ostinato zseniális megharmonizálása a sorozat egyik legköltőibb darabjává emeli ezt a prelűdöt, mely annyira intim hangulatú, hogy szerzője szerint csak négyszemközt lenne szabad előadni.

7. Amit a nyugati szél látott. Szinte egy zenekari tabló hatásával tárja elénk egy nagyszabású természeti vízió képét: izgalmas vihar-fantázia, egyesek szerint hajótörés látomása. Kétségtelenül vízzene, hiszen Franciaországtól nyugatra az óceán van. A sorozat technikailag legigényesebb darabja.

8. A lenhajú lány. Az előző prelűddel élesen kontrasztáló, Lecont de Lisle azonos című költeménye nyomán szelíd pentatóniával megrajzolt, bájos leányportré.

9. Megzavart szerenád. Spanyol környezetben játszódó jelenet, melynek dalnoka először csak gitárját próbálgatja, majd rövid bevezető után esdeklő énekbe kezd. Szerenádja azonban kétszer is megszakad: először brutális zaj, később a távolból odaszűrődő idegen zene zavarja meg. Dühében egy darabig nem is jut szóhoz, de aztán befejezi dalát és távozik.

10. Az elsüllyedt székesegyház. Egyike Debussy gyönyörű tengerzenéinek az Ys városról szóló legenda ürügyén. A breton hajósok a ködös tengeren időnként látni vélik a hajdan elsüllyedt város katedrálisát, amint a habokból kiemelkedik, újra halljuk harangszavát, újra zeng orgonája, szól papjainak kórusa. Aztán a látomás ismét elmerül a tenger hullámai között.

11. Puck tánca. A „Szentivánéji álom” kedves darabja és nagy színpadi élménye volt Debussynek. Shakespeare pajkos kis koboldjának vidám huncutságait, pörge táncait, csúfondáros kacagását foglalja az angol-skót zenére jellemző pontozott ritmusú, eleven mozgású muzsikába.

12. Minstrels. Az Amerikából átszármazott Minstrels-csoportok groteszk, hol bohóckodó, hol zajosan doboló, hol meg szentimentális zenéjét állítja elénk a Cake-Walk tánc tempójában és ritmusában írt prelűd.

Nabioulin Norilszkban, Oroszországban született, zenei tanulmányait ötévesen kezdte, édesanyja irányításával. 1988 és 1996 között a Moszkvai Konzervatóriumban tanult, már ezekben a korai években nemzetközi elismerésnek örvendett, majd 2001-ben ott is fejezte be tanulmányait.

Számos nemzetközi verseny győztese:

1992 – Nemzetközi Ifjúsági Csajkovszkij Verseny (Moszkva) – III. díj;

1998 – 23. A. Casagrande Zongoraverseny, Terni (Olaszország) – I. díj;

2000 – Dublini Nemzetközi Zongoraverseny (Dublin, Írország) – I. díj és különdíj a legjobb teljesítményért;

2002 – 12. Nemzetközi Csajkovszkij Verseny – II. díj és ezüstérem.

Rendszeresen koncertezik Oroszországban, Kelet- és Nyugat-Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában, a világ legnagyobb hangversenytermeiben. Együttműködik a legkiválóbb filharmóniákkal és szimfonikus zenekarokkal, számos CD felvételt készített, királyok és államelnökök előtt játszott.

Az esemény szervezői: a Szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia, a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, Szatmárnémeti Helyi Tanács, a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal, a Nagykárolyi Kulturális és Sportigazgatóság és a Gróf Károlyi Kulturális Idegenforgalom-népszerűsítő Központ. Az esemény a negyvenedik alkalommal megrendezett Szatmári Zenei Napok rendezvénysorozat része.

A koncertre a belépés ingyenes, a helyek száma korlátozott.

Reklámok