Férfitáncokkal jöttek az udvarhelyiek

Az Udvarhely Néptáncműhely Apám tánca című néptánc-színházi produkcióját mutatta be csütörtök este a Nagykárolyi Városi Színházban. Az erdélyi magyarság néptánchagyományának sajátossága és egyben rendkívüli értéke is a férfitáncok létezése. Ez örökség, ami kötelez. Az Apám tánca szimbolikus apai örökséget, a pontozót, ezt a méltán híres és virtuóz közép-erdélyi férfitáncot emeli a középpontba.

Az előadás egy rondóformát követ, amiben a rondó témát a különböző pontozók alkotják. Az Apám tánca ugyanakkor a szülőföldön maradás, vagy akár a megmaradás jelképe is lehet.

Az Apám tánca népzenéből és néptáncból építkező előadás. Az eredeti forrásokból, gyűjtésekből és helyszíni élményekből táplálkozó népzene és tánc mellett erdélyi költők versei is elhangzanak az előadásban.

Az erdélyi kortárs (pontosabban az elmúlt pár évtized) költők versei, versrészletei néhány fájdalmas, keserű gondolatot mondanak el: boldogságunk viszonylagos a minket körülvevő iszony miatt, de tenni és élni kell. Mi vagyunk, akik mindig elkésünk, akik a képből mindig kiesünk vagy időnk és lehetőségünk sincs belekerülni. És félünk, hogy egyszer elzárják a forrást, talán puszta megszokásból. Akkor mi lesz velünk? Van-e jövőnk? Az előadás szimbolikusan szeretne fogalmazni: az apám élete kegyetlen volt, de az apám öröksége, az apám „tánca” kötelez.

Rendező-koreográfus: Könczei Árpád; zenei összeállítás-játéktér: Könczei Árpád; jelmezterv: Plugor Judit; jelmezkészítés: Zsuzska folksufnija; művészeti munkatárs: Könczei Villő.

Reklámok