Arisztokraták honfoglalása

Csinta Samu az Arisztokraták honfoglalása című könyvét mutatják be szerda délután 6 órai kezdettel a Károlyi-kastély konferenciatermében. A beszélgetéssel egybekötött alkalomra minden érdeklődőt nagy tisztelettel várnak.

A könyv az Erdély újranemesítői című, az erdélyi arisztokrácia visszatérésével foglalkozó, 2015 áprilisában a Heti Válasz Kiadó gondozásában megjelent kötet folytatása. A hat erdélyi főnemesi család túlélésével, újra megjelenésük körülményeivel és perspektíváival foglalkozó történetek nagy érdeklődést váltottak ki, holott egyértelmű volt: egyetlen rövid pillanatát merevíthettem ki egy napról napra formálódó, átalakuló folyamatnak.

A hajdani nemesi birtokok romániai visszaszolgáltatása valóban új „minőségi” szakaszba lépett. Fokozatosan minden megváltozott – főleg a politikai akarat környezete –, a hatalom ma már sokkal inkább odafigyel a visszatérő, „követelőző” arisztokráciára. Ahogy a mai erdélyi nemesi világ egyik nagy animátora, báró Bánffy Farkas fogalmaz: míg tíz évvel ezelőtt jószerint rájuk se hederítettek, most ott tesznek nekik keresztbe, ahol tudnak. Hogy egyebet ne említsünk: több mint harmincötezer hold erdő sorsa vándorol Románia térképén, obskúrus sajtó-hangulatkeltésekre, történelemhamisító vádaskodásokra építkező álcázott jogi procedúrák akadályozzák a magántulajdon érvényesítésének természetes útját.

A történet kanyargása azonban nem befolyásolja a lényeget. A visszaszolgáltatások nyomán egyre több arisztokrata család leszármazottja jelenik meg közöttünk, lakja be életvitelszerűen és felelősen az ősi birtokot. És ezzel párhuzamosan az erdélyi magyar társadalom szerves részévé válik, akárcsak elődei, akiknek nagy része a magyar világ többi részénél mindig is jóval közelebb állt, és viszonyult felelősen a közösség iránt, amelynek élére született. Ki több, ki kevesebb sikerrel, elszántsággal megy előre, büszkén viselve, ritkább esetben titkolva származását – hiszen végső soron ők is jövőt félő emberek… –, kit mennyire hurcolt meg a huszadik század. Építenek, restaurálnak, bennünk is építve ezáltal a korábban talán nem is létező, vagy egészen romossá pusztított önazonosság-tudatot.

A fokozott üzemmódba kapcsoló, őket célzó kiszorítósdiban segítségre is szükségük van. A nyilvánosság, az odafigyelés már sok ordas dolgot volt képes megakadályozni, mint ahogy a szenvtelenség is okozott visszafordíthatatlan károkat. Mert változatlanul közös ügyünk hozzásegíteni valamilyen módon a mai arisztokratákat, hogy számukra is egyértelművé váljon: jogaik érvényesítésén, a visszakapott kastélyok, udvarházak benépesítésén túl a közösség tudati és tényleges tereinek belakásával válik ténylegessé a hazatérés.

Erdély újranemesítése, az erdélyi arisztokrácia leszármazottainak jelenkori honfoglalási „csatája” élő, szinte naponta változó folyamat. Rájuk irányuló figyelmünk révén fennmaradásuk „haszonélvezői” lehetünk. Ha megismerjük a múltjukat, megéljük a jelenüket, részt veszünk a jövőjükben.

Az Erdély újranemesítői című első könyvben a Kálnoky-, a Bethlen-, a Mikes-, a Teleki-, a Haller- és az Apor-családok, az ugyancsak a budapesti Heti Válasz Kiadónál megjelent Arisztokraták honfoglalása című kötetben a Kemény-, a Bánffy-, a Csávossy- és a Barcsay-család ajánlja magát.

b

Csinta Samu Sepsiszentgyörgyön született 1960-ban, és az írott szövegek,
valamint a sport bűvöletében eltöltött diákévek után sikerült maradandósérülések nélkül túlélnie a romániai kommunizmust. Ember- és terepismeretét
szerszámkészítőként, tanítóként, árubeszerzőként
és üzletkötőként alapozta meg, hogy az 1989-es rendszerváltoztatás
nyomán megérkezzen a soha szem elől nem tévesztett állomáshoz: az újságíráshoz.
1992-ben diplomázott Budapesten a Bálint György Újságíró Iskolában,
1999 szeptemberéig különböző magyarországi napi- és hetilapoknál dolgozott sportújságíróként. Azt követően 2008 tavaszáig
a Krónika című erdélyi napilap főszerkesztője,
2015-ig pedig az Erdélyi Napló című hetilap szakmai irányítója volt.
Két publicisztikai gyűjteményben való felbukkanását követően 2014-ben,
illetve 2016-ban két nagy sikerű könyvet – Erdély újranemesítői,
illetve Arisztokraták honfoglalása – publikált az erdélyi arisztokrácia újrakezdett történetéről. 2015 tavaszán jelent meg a Plakátballada című tényregénye,
valamint A lélekmentő című, a híres erdélyi néprajzkutató,
Kallós Zoltán első kilencven évéről szóló életregénye.
Legutóbbi műve a 2017 júniusában bemutatott, a válaszúti Kallós Alapítvány negyedszázados történetét feldolgozó, Úton az Ararát felé című monográfia.

Reklámok