Kollektív jogokat!

„Egy kisebbségi közösségnek mások az igényei, mint a többségnek.”

„Ezen szempont kell érvényesüljön akkor, amikor egy kisebbségi közösség önazonosságáról beszélünk, hiszen ennek megtartásában nagy szerepet kell kapnia a kollektív jogok biztosításának. Az önrendelkezés, a kisebbségi jogrendszer kiteljesítése olyan elvárás, amely semmit se vesz el a többségtől, azonban a kisebbség fennmaradásának garanciáját jelenti. Románia az Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőző években a nemzetközi nyomásnak és elvárásoknak eleget téve igencsak odafigyelt a kisebbségekre és a magyar közösségekre. Azonban azóta egyfajta stagnálás észlelhető. A csatlakozást megelőző kormányozás, amelynek az RMDSZ is tagja volt, alkotta meg azt a törvényes keretet, amely többek között megerősítette az anyanyelvű oktatási rendszert. További lépésekre van szükség annak érdekében, hogy kiteljesedjen e törvényes keret, és elinduljunk a kollektív jogok felé vezető úton” – fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, az Európa Tanács Közgyűlésének tagja november 21-én Bukarestben, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kisebbségi ügyekkel fogalakozó albizottságának ülésén tartott kerekasztal-beszélgetésen.

Korodi továbbá úgy fogalmazott, hogy ezen folyamat beindítása a román és magyar közösségek egymásba vetett bizalmát feltételezi, ezt a bizalmat kell először biztos alapokra helyezni, hiszen csak így lehet jövőt építeni szülőföldünkön. A beszélgetést a román külügyi tárca államtitkára, Alexandru Victor Micula nyitotta meg, aki beszédében azt nyomatékosította, hogy Románia a kisebbségi jogérvényesítés területén példaértékű a nemzetközi porondon, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy sem a szaktárca, sem az ország nem támogatja a szegregációt és a különféle autonómiaformákat. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője erre reagálva hangsúlyozta, hogy Romániában gyakran összetévesztik az önrendelkezésre vonatkozó rendszerek említését a szeparatizmussal, márpedig a kettőnek nyilvánvalóan semmi köze egymáshoz. „Nem szabad összetéveszteni az autonómiát a szeparatizmussal. Ezt nem győzzük hangsúlyozni, hiszen a romániai magyar közösség a saját jogainak bővítését, semmiképp sem a román közösség jogainak megkurtítását kéri. Mi alkotó részei vagyunk ennek az országnak, szülőföldünkön képzeljük el jövőnket, de ugyanakkor határozottan tudjuk, hogy mit várunk el a román államtól.”

A Hargita megyei képviselő a kerekasztal-beszélgetésen kitért arra is, hogy minden kisebbségnek megvannak a sajátos gondjai, problémái és elvárásai az adott állammal szemben, éppen ezért nemzetközi szinten is figyelembe kell venni az őshonos kisebbségek országonkénti és azon belüli sajátos elvárásait. Korodi hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács kisebbségi kérdésekben egyértelmű elvárásokat fogalmazzon meg a tagállamokkal szemben.

Az ülést követően Korodi kifejtette, hogy az erdélyi, partiumi és bánsági magyarok egy olyan Romániában akarnak élni, amely nem korlátozza alapvető emberi és kisebbségi jogainak gyakorlását, és ahol ugyanazon esélyeket biztosítanak minden állampolgár számára nemzetiségétől függetlenül. „A bizalom kiépítésében nagy szerepet fog játszani az elkövetkező időszak. Romániában a felelős intézményeknek, politikumnak és megannyi civil szervezetnek nem szabad engednie a centenárium kapcsán elhangzó túlzott nacionalista retorikának, hiszen ez nemcsak a közhangulatot fertőzi meg, hanem az itt élő magyar kisebbségek mindennapjaira nyomja rá bélyegét. Mindannyiunknak felelősen kell cselekednünk most, és közösen kell jövőt terveznünk, mert a magyar közösség szülőföldjén képzeli el jövőjét 2018 után is.”

Továbbá Korodi hangsúlyozta azt is, hogy csak akkor beszélhetünk kisebbségvédelem terén példaértékű országról, amennyiben azt azok mondják el, akik közvetlenül érintettek ebben: „a külügyi szaktárca elfogultan látja a kisebbségek helyzetét Romániában. Erről tanúskodnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája betartásáról készült árnyékjelentések és az RMDSZ ezzel párhuzamosan készítetett különjelentése is. Amíg a magyar kisebbség nem érzi úgy, hogy kisebbségvédelem szempontjából kielégítő körülmények uralkodnak, addig nem lehet példaértékűnek nevezni Romániát. Egy mintaországban nem hivatkoztak volna az egyetemi autonómiára azért, hogy meggátolják a MOGYE magyar tagozatának működését, amikor ezt külön törvény írja elő. Ugyanakkor egy mintaországban a meglévő kisebbségi jogokat tartalmazó törvényeknek használható, alkalmazási normái lennének. Egy mintaország nem seperné le párbeszéd nélkül a törvényhozás asztaláról a magyar kisebbség valós törekvéseit magában foglaló törvénytervezeteket.”

Az kerekasztal-beszélgetésen jelen volt Laczikó Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Benkő Erika, az ET kisebbségi ügyekkel foglalkozó albizottságának póttagja. Benkő a beszélgetésen elmondta, hogy lényeges különbségek vannak azon kisebbségek között, amelyek egyénileg vagy közösségi szinten szeretnének integrálódni a többségi társadalmakba, és ez utóbbihoz egy széles keret szükséges. „A magyar közösségnek a székelyföldi megyékben élő tagjai a közösségi integráció útját választják, és ezért a kollektív kisebbségi jogkörök bővítését tekintik célnak. Nagyon kockázatos a geopolitikai veszély lehetőségét ráhúzni a kisebbségi törekvésekre, különös tekintettel a székelyföldi magyarság törekvéseire, mert ez a legitim politikai célok marginalizálódásához vezethet, és további frusztrációkat okozhat a kisebbség és többség viszonyában” – taglalta a képviselő.

Közlemény

Reklámok