Romániának a magyarok is értékteremtői

Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy vélekedett: időről időre érdemes és kötelező is megvizsgálni a dolgok menetét, azt, hogy merre halad az ország, hol áll Románia egy évvel azt követően, hogy parlamenti választásokat nyert a PSD, hogy az ALDE-val közösen kormányoz.

Kelemen jónak és pozitívumnak nevezte, hogy gazdasági növekedés van, hogy a nyugdíjak és a bérek is nőnek – még akkor is, ha nem olyan ütemben, ahogyan azt az állampolgárok elvárnák, tette hozzá az elnök. Elmondta: a helyi önkormányzatoknak sikerült olyan programokat elindítaniuk, pályázatokat megnyerniük, amelyek a következő három esztendőben jelentősen javíthatnak a helyi közösségek életén. „De vannak olyan szegmensek is, amelyekkel nem vagyunk megelégedve. Beszélnünk kell ezekről is, hiszen mindaz, ami történik, a közelebbi és távolabbi jövőt is meghatározza. Meg kell értenünk azt is, hogy mi van az új fiszkális politikával, hogy miért csinálja azt a kormány, amit tesz, a Szövetség ugyanakkor nem ül tétlenül, korrekciós javaslatokat is megfogalmazott” – idézi a közlemény Kelemen Hunort.

A szövetségi elnök rámutatott: az e heti bizalmatlansági indítvány vitáján is elmondta, a neoliberális fiszkális politikának sérülékeny részei is vannak: mert az jó szerinte, hogy 16-ról 10 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, viszont ez azzal is jár, hogy jelentős forrásoktól esnek el az önkormányzatok, kisebb és közepes méretű városoknak kell bezárniuk intézményeiket, átalakítaniuk, karcsúsítaniuk szolgáltatásaikat.

„Ezért kérjük mi azt a kormánytól, hogy a személyi jövedelemadó száz százalékban otthon maradjon. Ez a kérésünk a helyi pénzügyi autonómiának és a szubszidiaritás elvének is megfelel. De meggyőződésünk, szükség van további megoldásokra is, például az ÁFÁ-ból még többet kellene az önkormányzatoknak visszaosztani” – tette hozzá az idézett közlemény szerint.

A szövetségi elnök nem tartja szerencsés helyzetnek azt sem, hogy a terheket a munkaadóról a munkavállalókra akarja áttenni a kormány, hogy fel akarja rúgni a szolidaritást, amely az elmúlt fél évszázadban Európában, a jóléti államokban kialakult, amely szerint munkaadónak és munkavállalónak egyformán kell a társadalombiztosítási terhet viselni: „ha később kiderül, hogy emelni kell a társadalombiztosítási adókat, mindez csak a munkavállalót fogja érinteni, ami így a nettó bér csökkenéséhez is vezet. Van még idő és lehetőség újragondolni a fiskális politikát.”

Az idézett közlemény szerint Kelemen bosszantónak tartja, hogy eltelt egy esztendő, de kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy visszaállítsa a jogállamiságot, a hatalmi ágak szétválasztását, még több konfliktust teremtett, és félreértéseket generált, amikor hozzányúlt ezekhez a kérdésekhez. Ma mindenki jogállamról, a hatalmi ágak szétválasztásáról beszél, de az az érzése, hogy mindenki mást ért ez alatt – emelte ki az RMDSZ elnöke: „akkor, amikor mi erről beszélünk, a törvények tiszteletére és betartására gondolunk, mert mindaddig nem lehet jogállamiságról, a hatalmi ágak szétválasztásáról beszélni, amíg nem tartják be a törvényeket. Senkinek semmilyen bántódása nem esik amiatt, senkit sem vonnak felelősségre azért, hogy az oktatási törvényt mindmáig nem tartják be, hogy leállt a restitúció, a kommunisták által elrabolt, elkobzott vagyonok visszaszolgáltatásának folyamata. De Románia arra sem hajlandó, hogy figyelembe vegye az Alkotmánybíróság több mint ötven, büntetőtörvénykönyvvel és perrendtartással kapcsolatos döntését.”

A 2018-as év nem kíméli meg a romániai magyarokat a nacionalista, magyarellenes kirohanásoktól – emelte ki Kelemen Hunor. Felszólalásában elmondta: a centenáriumról sosem a sértés és a bántás szándékával beszélt, de nem félt feltenni azokat a fontos kérdéseket, miszerint mi változott száz év után, mi javult és romlott a magyar közösség szempontjából: „a marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzete, a különböző kétnyelvű feliratokra vonatkozó bírósági döntések azt mutatják, ma vissza lehet lépni a történelemben, nemcsak előre, hanem rossz irányba is lehet haladni. Nekünk világosan és érthetően kell elmondani: a centenárium évétől elvárjuk, hogy a többség felajánlja és elfogadja, amit kérünk, részt vegyen egy olyan párbeszédben, amelynek végén egy újfajta többség-kisebbségi keretet is kialakíthatunk. A gyulafehérvári ígéretek betartását akarjuk, azt, hogy ezek mai jogi nyelvezetre lefordítva kerüljenek a törvényhozásba.”

Kifejtette: 2018 el fog múlni, és „nem szabad sündisznóállásban végigvárni, hogy elteljen”, a magyaroknak fel kell mutatniuk, hogy értékteremtő közösséget alkotnak, továbbra is értékteremtő közösségként akarnak élni Romániában. Szerinte egy erős, magabiztos többségnek nem szabad félnie kisebbségeitől, sosem szabad azt gondolnia, hogy a kisebbségi törekvések ellene irányulnak, szegényebbé akarják őt tenni: „mi elmondjuk, hogy mitől félünk, de a románoknak is el kell mondaniuk, hogy mitől tartanak, miért gondolnak ránk megbízhatatlan közösségként, nemzetbiztonsági kockázatként” – idézi a közlemény az RMDSZ elnökét.

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre kitérve Kelemen Hunor azt állította: a Szövetség közel áll az általa kitűzött 250 ezer aláírás összegyűjtéséhez. „Mi csak azt akarjuk, ami kijár nekünk: az EU rendezze az őshonos kisebbségek védelmét, de ehhez az is kell, hogy most egy millió aláírást összegyűjtsünk Európából. Képzeljük el: ha az 50 millió, bármely őshonos kisebbséghez tartozó polgár összeállna egy országgá, az EU egyik legnagyobb tagállamát alkotná. Ezeknek a polgároknak is biztonságban kell érezniük magukat, az Unió jövője, stabilitása, prosperitása tőlünk, kisebbségektől is függ” – összegzett Kelemen Hunor.

Forrás: AGERPRES

Reklámok