Dénes László apró észrevételei

Szomorúan és sajnálkozva tapasztalom nap mint nap, hogyan türemkednek be a közbeszédbe, a nyilvánosság tereibe, a sajtó nyelvébe a „rommagyar” (romlott magyar vagy már nem is magyar, hanem román) kifejezések, elnevezések, nyelvi fordulatok. Ezek nem gazdagítják a magyar szókincset, mivel csupán kiszorítják onnan az addig használt, hagyományos, helyes és plasztikus magyar formákat, megbecsülendő örökségünket.

Csak két példa, szűkebb pátriámból. Folyton azt hallom-olvasom, hogy a Lesui-tó vagy a Lesu-tó, ami egy újabb kori kirándulóhely és üdülőtelep az Edélyi-szigethegységben. Holott nincs ilyen magyar földrajzi név! A Jád-patak völgyét a kommunizmus idején zárták el egy gáttal, 1973-ban készült el a duzzasztómű, és jött létre a Jád-völgyi víztározó. Ez a mesterséges tónak a magyar neve! (A térképeken szereplő román név, a Lacul Leșu ugyancsak újkori csinálmány, mivel a gát építésekor a megkérdezett helybéli pásztorok azt az erdőrészt „locul de lîngă leșu ursului” néven ismerték, ami magyarul annyit tesz: a medve teteme melletti hely, így lett a gát neve románul Barajul de la Leșu Ursului, majd a tóé: Lacul Leșu Ursului, ez rövidült a Lacu Leșu alakká.)

Tegnap olvastam két helyen is: „a hó ünnepe Vértopon”, „megérkeztünk a Vartopi sípályához”. Nincs Vértop nevű település a Kárpát-medencében, sem ilyen földrajzi elnevezés. A Vartop, Vurtop alakot a Verespatak községhez tartozó, újabb kori mócvidéki telep, Vârtop „magyar neveként” használják, de az idézett szövegrészek nem erre, hanem a Bihar és Fehér megye határán található Bihar-hágóra (Bihar-nyeregre) vonatkoztak. A Rézbánya és Lepus (amit helytelenül Aranyosláposnak, Aranyoslepusnak, Aranyosfőnek, Ariesénynek is mondanak-írnak) közötti hágón (román neve: Pasul Vârtop, Șaua Vârtop) újabban üdülő- és sítelep épült ki, de mivel nem önálló település, nincs törzskönyvezett neve, sem románul, sem magyarul. Akkor járunk el helyesen, ha magyarul Bihar-hágói hóünnepet, sípályát, üdülőtelepet stb. mondunk-írunk. (A szláv eredetű, mélyedés, gödör, suvadás, szakadék jelentésű román „vârtop” szónak semmi köze a vérhez…)