Évet értékeltek

Érthető módon nem a derűlátás, a felhőtlen optimizmus jellemezte a nagykárolyi RMDSZ ma megtartott éves közgyűlését. Annál inkább az alapokra építkező bizakodás. Elhangzott, hogy mind helyi, mind megyei és országos, mind pedig nemzetközi szinten nehéz időszak előtt állunk. Azonban megijedni sem kell, hanem felkészülni a kihívásokra.

Amint az várható volt, aránylag kevesen jelentek meg a „tét nélküli” közgyűlésen. Mint Kovács Jenő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nagykárolyi szervezetének elnöke köszöntőjében elmondta, annak is „köszönhető” ez, hogy nincs tisztújítás. Üdvözlő beszédében főként a pozitívumokat emelte ki. Talán olyan károlyi RMDSZ-es közgyűlés még nem volt, amelyen a szebbik nem tagjai nagyobb számban legyen jelen, mint a férfiak.

Éves beszámolójában kitért a szervezet elnökeként, valamint a város polgármestereként véghezvitt tevékenységére. A történések ok-okozati összefüggéseinek politikai elemzésével is szolgált. Elmondta, hogy országos szinten kellemetlen helyzetbe sodródott az RMDSZ. Alkalomadtán, néhány pont mentén képes megállapodást kötni a jelenlegi kormányalakítási többséggel rendelkező szociálliberális parlamenti közösséggel, míg az ellenzéki, úgynevezett jobboldallal egyáltalán nem. A fő célja a Szövetségnek az, hogy ne szoruljon perifériára, hogy legalább pár ügyben ügyeljenek a nézőpontjára, hogy végezhesse az érdekképviseletet. Helyi szinten jóval kényelmesebb a helyzet. A tizenkilenc fős tanácsban tizenketten az RMDSZ-frakció tagjai, és egyetlen helyi tanácsost leszámítva mindenkivel tudnak érdemben egyeztetni. Mint megjegyezte, az egyetlen „örökellenzékivel” való kapcsolatot az a tény jellemzi leginkább, hogy amennyiben valami csoda folytán megszavaz egy indítvány, rögtön izgulni kezd az elöljáró, hogy talán elrontottak valamit.

A szervezeti élet zajlik a felújított székházban – nyugtázta érezhető megelégedettséggel. Köszönetet is mondott ezért az ott dolgozóknak, mint fogalmazott, sok terhet levesznek a válláról. Kiemelte ugyanakkor, hogy mások mellett a magyarországi állampolgársággal kapcsolatos ügyintézésben nagyon sokak kapnak hasznos segítséget a székházban, és ez mindenképpen örömteli. Aggódik azonban a fiatalsági szervezet nemléte okán – vallotta be. Nyomatékosította ez alkalommal is, hogy az ifjak ne várjanak holmi magasabb szintről érkező útmutatásra. Amennyiben valamiben segíteni kell, igyekeznek biztosítani a támogatást, ám érzése szerint az lenne a szerencsés, ha megindulna az önszerveződés. A civil szervezetek kapcsán is hiányolt egy-két kivételtől eltekintve valós szerepvállalást.

Nagykároly jövőjével kapcsolatban beszélt az itteni, nagy többségüket tekintve magyarérzelmű romák, cigányok helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy hathatósabban kellene őket integrálni a közösségbe. Egy-két kivételt leszámítva ebben a vonatkozásban is nagyon kevés az érdemi előrelépés – mutatott rá.

A mögöttünk álló időszakból kiemelte, hogy a „szokásos” rendezvényeket – március 15-ei ünnepség, bálok, szüreti felvonulás – sikerült megtartani, s közben a város gyarapodott az Ady Endre–Marchiș Otilia-szoborpárral, illetve a reformációs emléktáblával.

Önkormányzati vonatkozásban jó év áll a nagykárolyiak mögött – fejtette ki. Kiemelte a több mint száz utca leaszfaltozását, illetőleg beszélt arról, hogy már bizonyosan több nyertes projektje van a városnak. Azaz európai uniós forrásokat sikerül bevonni a fejlődésbe. (Ennek kapcsán nehezményezte, hogy míg Magyarországon, vagy nyugatabbra egy önkormányzatnak elég egy A4-es ívnyi terjedelemben felvázolnia az elképzeléseit egy-egy pályázat keretében, itt könyvtárnyi a dokumentáció, s ehhez járul a „korrupcióellenes háború” okozta felelősségvállalást elhárító alapszemlélet. Mint mondta, ez módfelett káros.) Reményei szerint az elkövetkezendő időszakban mintegy huszonötmillió eurónyi pályázati pénz érkezik a városba.

A magyarországi országgyűlési választások kapcsán emlékeztetett, hogy a nagykárolyi mindennapokban is érezhető az utóbbi években érkezett támogatás. Mind a Kalazanci Szent József-templom felújításához, mind a hajdani piarista gimnázium lelkületét felvállaló iskolaközpont kibővítéséhez jelentős budapesti pénzek kellettek. Támogatják továbbá az új református templom építését, sőt, a mellette leendő óvodáét is. Ennek okán is buzdított minden magyarországi állampolgársággal is rendelkezőt, hogy szavazzon. Az ezzel kapcsolatos ügyintézésben is segédkeznek a székházban – tette hozzá.

A szervezet jegyzője, a Nagykárolyi Helyi Tanács tagja, Vénig Gabriella ismertette a továbbiakban a székházbeli munkát. Mint elmondta, számtalan ügyben keresik meg őket. Néha irreális elvárásokkal – amelyek teljesítésére nem is képesek, s nem is az ő feladatuk –; más esetekben – és ebből is sok van! – pedig tudnak segíteni. Immár havi rendszerességgel tartanak konzuli napot a székházban – egyszerűen ilyen nagy az igény a magyarországi állampolgársággal kapcsolatos különféle ügyintézés okán. Hárman állandó munkahelyként dolgoznak a székházban, míg ketten be-besegítenek. Ami örvendetes, hogy a béreket nem a helyi szervezetnek kell előteremtenie, mégpedig a képviselő és a szenátori irodák működésének köszönhetően.

Talán erdélyi–partiumi összevetésben is a leginkább sokszínű a nagykárolyi RMDSZ 12 fős frakciója – mutatott rá a frakcióvezető Fazakas Zoltán. Vannak tagjai, akik a Német Demokrata Fórumnak, a Magyar Polgári Pártnak, mi több, az Erdélyi Magyar Néppártnak. Ugyanakkor végezettségüket tekintve is számos területet átfed ez a közösség. Elmondta: korántsem véletlen, hogy a tanácsban olykor előforduló óvodás civakodásokban nem vesznek részt. Leginkább a frakciógyűléseken beszélik meg a közös álláspontot, de egyébként is törekednek a konszenzusos döntésekre. Az önkormányzati döntések meghozatala mellett igyekeznek közreműködni a különféle közösségi rendezvények megszervezésében, de akár például az aláírásgyűjtésben is. Ugyanakkor természetesen napi a kapcsolatuk az általuk képviseltekkel, azaz a nagykárolyiak közösségével.

Gindele Imre, a Szatmár megyei önkormányzati képviselő-testület nagykárolyi tagja is több témát érintett beszámolójában. Megemlítette például, hogy a jelenlegi magyarországi kormány támogatásának köszönhetően az általa vezetett oktatási intézmény rendelkezik Erdély legjobban felszerelt KRESZ-tantermével. De a duális oktatás vonatkozásában kiemelkedően fontos műhelytevékenységet is támogatják – két műhely kialakításához is hozzájárultak. Jövőbemutatónak nevezte azt, hogy rövidesen testvérmegyei megállapodást köthet egymással a németországi Ostalb és Szatmár.

A Nagykárolyi RMDSZ Nőszervezetének elnöke, Belényi Andrea ismertette a tevékenységüket. Elmondta, hogy a sajátjaik mellett az igen aktív tevékenységi körrel rendelkező megyei szervezet tennivalóiban is részt vállalnak. Kiemelte, hogy a jótékonysági területen erősek, illetve abban, hogy nagyon sok embert tudnak megszólítani egy-egy kezdeményezésükkel.

A megyei szervezet elnöke, Pataki Csaba, aki egyben a Szatmár megyei önkormányzatnak is az elnöke szolgált a továbbiakban átfogó beszámolóval. Mindenekelőtt példával szemléltette, hogy igen kevés lehetőségük van. Egy, esetlegesen ezt a vidéket is érintő autópálya kapcsán egyeztettek Horvátországban. Minden érintett ország kormányszinten képviseltette magát kivéve Románia, utóbbi részéről az esetlegesen érintett megyék elöljárói volt jelen. Mint kifejtette, ez is rámutat arra, hogy kevés hathatós lehetőségük van a konkrét gondok megoldására. A lakosság elsősorban a megyei utak állapotát kéri rajtuk számon. Tavaly, a nehéz „örökség” rendberakása után hozzákezdtek a felújításhoz, s ez a folyamat idén is zajlani fog. Nyomatékosította azonban, hogy időre van szükség, semmiképpen sem szeretne félmunkát végeztetni.

Beszélt a jelenleg is zajló össz-európai kisebbségvédelmi kezdeményezésről. Kérte, hogy aki még nem tette meg, írja alá – akár virtuálisan is megteheti! A magyarországi választások kapcsán ő is megemlítette, hogy számos kézzelfogható eredményt tud akár itt, Szatmár megyei vonatkozásában is felmutatni a jelenlegi kormányzat. A ma napvilágot látott kolozsvári ítélet – Horváth Anna korábbi alpolgármester majd’ háromévnyi letöltendő börtönbüntetést kapott – kapcsán kifejtette, rendkívül aggasztó az „igazságszolgáltatás” ilyen működése. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy mind a politikai életben, mind az „igazságszolgáltatásban” stb. jelenlévők az országot tükrözik. Félelmetesnek mondta, hogy Szíria után Romániából vándorolt el a legtöbb munkaképes ember.

Összegzésként Kovács Jenő nagykárolyi elnök megfogalmazta a nagykárolyi RMDSZ hitvallását: nem panaszkodik, a saját erejére támaszkodik, igyekszik támogatásra szert tenni, és mindeközben az élet apró örömeit értékeli.

(megyeri)