Kötelezővé válik az óvodai oktatás

Döntőházként szavazta meg hétfőn a szenátus plénuma az RMDSZ tanügyi törvényt módosító tervezetét, amely értelmében legkésőbb 2030-ig kötelezővé teszik az óvodai nevelés minden szintjét Romániában: 2020-ig a nagycsoportot, 2023-ig a középcsoportot és 2030-ig a kiscsoportot is.

„Az óvodának fontos szerepe van a gyerekek fejlődésében, megalapozza az iskolai élethez szükséges alapkészségek, képességek kialakítását. Ezért célunk elérni, hogy az óvodai nevelés nagyobb hangsúlyt kapjon az oktatásban. Örvendetes, hogy kezdeményezésünk fontosságát belátták a parlamenti pártok, és sikerült partnereket találnunk a kötelező óvodai oktatás bevezetéséhez”– fogalmazott Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt követően, hogy a szenátus megszavazta a Szövetség jogszabály-tervezetét.

Szabó Ödön képviselő, a törvénytervezet kezdeményezője elmondta: „jellemzően a városokban nagyobb arányban íratják be óvodába a gyerekeket, mint vidéken. Több mint 10 százalékos az eltérés e tekintetben. Törvényünk célja megszüntetni ezt az aránykülönbséget. Egyértelműen ösztönözni kell a vidéki gyerekek óvodába való beíratását, hiszen azok a gyerekek, akik nem járnak óvodába, hátrányból indulnak az iskolakészséget illetően a városi társaikhoz képest.”

A jogszabályt Novák Csaba Zoltán szenátor tartotta fenn a szenátus tanügyi bizottságában. Mint mondta, az óvodai oktatás hangsúlyosabbá tétele azért fontos, mert az óvoda több egy egyszerű játéktérnél, ahol a szülők biztonságban tudhatják gyerekeiket, amíg dolgoznak. „Az óvoda a megfelelő színtere az oktatási és közösségi rendszerekkel való ismerkedésnek: a foglalkozásokon a gyerekek megtanulnak egy dologra fókuszálni, tevékenységekbe bekapcsolódni, fejleszti a memóriájukat, a türelmüket, az együttműködési készségeiket. Emellett az óvodában megtanulnak bizonyos órarendet és bizonyos szabályokat követni” – fogalmazott a szenátor.

 

Szakképzett pedagógusokat szórványvidékekre is!

 

„Az elszigetelt szórványtelepülések iskoláit és azok diákjait is megilleti a stabil, jól felkészült tantestület és minőségi oktatás. Mégis, számos vidéki tanintézmény kerül abba a helyzetbe, hogy a címzetes tanári állásaira évről-évre helyettesítő és szakképzetlen oktatókat kell alkalmaznia, mivel a szakképzett, címzetes pedagógus, aki a posztot sikeresen megpályázta, azonnal időszakos áthelyezését kéri más tanintézménybe, és gyakorlatilag egy napot sem tanít abban az iskolában, ahol a helyet foglalja. Az RMDSZ törvénytervezetet dolgozott ki a probléma orvoslására, amelyet ma döntőházként jóváhagyott a szenátus”– számolt be Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője hétfőn, a felsőházi plénumi szavazást követően.

Szabó Ödön Bihar megyei képviselő, a jogszabály kidolgozója elmondta, az okoz gondot, hogy kevés a címzetes pedagógusi állás, amit az oktatók megpályázhatnak, és a posztok jelentős része vidéki, elszigetelt és hátrányos helyzetű településeken van. „Ez nehéz helyzetbe hozza ezen települések iskoláit, hiszen a szakképzett pedagógusok, akik ezeket a helyeket elfoglalják, sok esetben azonnal kérik ideiglenes áthelyezésüket más oktatási intézménybe, amit jóvá is hagynak nekik. A posztot azonban továbbra is foglalják, így az iskolaigazgató minden tanévben csak helyettesítő pedagógusok alkalmazásával tudja lefedni ezeket az állásokat” – magyarázta a képviselő. Mint fogalmazott, véget kell vetni ennek a gyakorlatnak. „Nem lehet az elszigetelt települések iskoláit arra kárhoztatni, hogy folyamatosan szakképzett tanerőhiánnyal küzdjenek, illetve az itt tanuló gyerekeket annak kitenni, hogy évről-évre más-más helyettesítő pedagógus tanítsa ugyanazt a tantárgyat. Megfelelő fejlődésükhöz stabilitásra van szükség a tantestület tekintetében is” – vélte Szabó Ödön. A törvényhozó kifejtette, az RMDSZ kezdeményezése decentralizálja az áthelyezésekről való döntéshozást. „Lehetőséget biztosít arra, hogy ezután az iskolák – a helyi sajátosságokat szem előtt tartva – döntsenek arról, hogy jóváhagyják-e a pedagógusok áthelyezési kérelmeit vagy sem. Emellett szigorítjuk az áthelyezés feltételeit is. Az oktatók 10 év alatt maximum 4 évre kérhetik időszakos áthelyezésüket egy másik iskolába” – összegezte a képviselő.

A törvénytervezetet Novák Csaba Zoltán szenátor tartotta fenn a felsőház tanügyi bizottságában. Hangsúlyozta, az RMDSZ javaslatára elfogadott módosítás fontos lépése a tanügyi bürokrácia csökkentésének és decentralizációjának. Fontos, hogy az iskolák, helyi közösségek nagyobb beleszólással bírjanak az őket érintő tanügyi kérdésekbe, vélte a szenátor.

Közlemény