Nagykirbáj Kaplonyban

A kaplonyi Szent Antal-templom búcsúját szerdán 11 órai kezdéssel tartják. Az alkalmon Ft. Dr. Diósi Dávid gyulafehérvári teológiai tanár mond szentbeszédet.

Páduai Szent Antal nemesi családból származott, eredetileg Fernando névre keresztelték. Tizenhat éves lehetett, amikor belépett az Ágoston-rendi kanonokok közé. Ekkor vette fel az Antal nevet, védőszentjéül Remete Szent Antalt választva. 1220-ban átlépett a ferences rendbe, és misszionáriusként Marokkóba indult. Betegsége miatt hamar haza kellett térnie, a hajó azonban viharba került, és Szicília partjaira vetődött. Itt élt egy rövid ideig, és itt vett részt 1221-ben a ferencesek generális káptalanján. Ekkor találkozott Assisi Szent Ferenccel. Antal kitűnt szónoki képességeivel, ezért azzal bízták meg, hogy Itáliában a katharoknak és Dél-Franciaországban az albigenseknek és valdenseknek prédikáljon. 1227-ben tért vissza Észak-Itáliába, ahol térítő prédikátor és tartományfőnök lett, miközben a Bolognai Egyetemen a teológia ferences lektora volt. 1230-ban visszavonult számos hivatalától, és 1231-ben útban Padova felé halt meg, az arcellai kolostorban. Az emberek határozott és ismételt követelésére IX. Gergely pápa már tizenegy hónappal halála után, 1232. május 30-án szentté avatta. 1946-ban egyháztanítóvá nyilvánították. Páduai Szent Antal többek között a szegények védőszentje, ezért a katolikus templomokban a szobra előtt található Szent Antal-persely a rászorulók számára felajánlott adományok gyűjtésére szolgál.

A Szatmári Egyházmegyében a szatmárnémeti Batizi úti és a kaplonyi templomok titulusa Páduai Szent Antal. Mindkettő búcsújára június 13-án, hétfőn kerül sor. A Szent Antal-búcsúk végén megáldják a hívek által hozott liliomokat.

Az új embert, a keresztény hitet, Európát jelképezte a kirbáji búcsún elhangzott homíliában Kaplony, illetve lakossága. A szentbeszédet mondó értelmezése szerint a mind körmönfontabbá váló világunkban is meg kell maradnunk hűnek a hithez, az élethez.

Páduai Szent Antal ünnepének tiszteletére ragyogó napsütés ölelte át a kaplonyi Szent Antal-templom udvarán lévő sokadalmat a három éve megtartott kirbájon is. Akkor a búcsús szentmisén a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet lelki vezetője, Koncsag László mondott homíliát. Gondolatébresztő gyanánt szólt arról, hogy a talán legismertebb szent életútját meg kell próbálnunk követni. A kirbáj alkalmával, „ilyenkor azon kell tanakodnunk, hogy miben sikerült követnünk őt” – mondta. Napjaink kihívásaira is kitért. A 21. század egyik nagy-nagy kérdése az, hogyan viszonyulunk például az Afrikából érkező menekültekhez. „Vajon hitünk elég mély ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni?” – tette fel a kérdést. Válaszolt is: „kedves testvéreim, a hit ösztönöz bennünket”. Meg kell maradnia Kaplonynak – nyomatékosította miután beszélt az Árpád-kori település történetéről, melyet bizony sok sorscsapás, így tatárjárás, sújtott. Ellenben mindenkoron sikerült megújulni, hitében – egyebek mellett a svábok betelepítésének köszönhetően – rendre megmaradnia. De nem úgy kell megmaradni, hogy az élet csak úgy van, hanem annak igazán, kegyelemben kell virágoznia – tette hozzá. Utalt arra, hogy Kaplony jelképe Európának, a kaplonyiak jelképei a keresztényeknek, az evangéliumot élő, az új embereknek. „Az élet egyre körmönfontabbá válik, mintha valakinek ebben lenne öröme, hogy ne legyen időnk semmire” – útmutatása szerint viszont kell szakítanunk időt bármikor az igazán fontos dolgokra. „A Szentírást szeretni kell” – mutatott rá arra, hogy mi is az igazán lényeges, és ennek: „ott kell lennie az életünkben”.