Szilágysági anzikszok (1.)

A korabeli oklevelek nevét gyakran csak Debreczen, Kisdebreczen néven említették. Ma a hivatalos megnevezése Vădurele. A nagykárolyi Bikfalvi Zsolt fotóművész járt ott, a Zsibótól északkeletre, a Szamos folyó nagy kanyarulatának jobb oldalán, Kisgoroszló, Kismező és Náprád között fekvő Szamosdebrecenben.

A wikipédia szerint először Debreczen néven 1543-ban tűnt fel neve, majd 1548-ban Kis-Debreczen, 1549-ben Debreczen, 1570-ben Kysdebreczen néven. 1543-ból ismerjük birtokosa nevét; ekkor Vajda Boldizsáré, 1570-ben pedig Nagy Boldizsár (Benedek?) birtoka volt. 1598-ban Báthory Zsigmond fejedelem Ippi Borsoló János ítélőmestert iktatta be ide, majd Benedekfalvi Vajda Gábor birtoka lett, kinek utódnélküli halálával a kincstárra szállt. 1616-ban Daróczi Ferenc birtoka volt, aki többek között e birtokát is cserébe adta Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek Tasnád városáért.

1720-ban végzett összeírás adatai szerint 54 lakosa volt, valamennyien románok. 1750-ben 120 görögkeleti lakosa volt. 1847-ben 321 görögkatolikus lakta. 1890-ben 272 lakosából 3 magyar, 269 oláh, ebből 269 görögkatolikus, 3 izraelita. A házak száma ekkor 55 volt. Ma 202-en lakják.

Ismét a Szilágyságba utazott Bikfalvi Zsolt AFIAP. Mint talán többen emlékeznek, tavaly is részt vett a szomszédos megye fotográfiai alkotótáborában, mégpedig számos nemzetközi hírű fotóművésszel együtt. Az idei nemzetközi tábor szervezői ukrán, dán, svájci fotósokat hívtak meg, az itteniek közül Zsolton kívül a váradi Ovi D. Pop és Adela Rusu, a marosvásárhelyi Both Gyula, a nagybányai Felician Săteanu, a négyfalusi Magdó István, valamint az aradi Mândru Cantemir volt jelen. Új útvonalon járják be a hepehupás vén Szilágyot. Bikfalvi Zsolt ennek kapcsán elmondta: örül a meghívásnak, hiszen jó szakemberekkel dolgozhat, barátságokat alakíthat ki, tapasztalatot cserélhet.

Ez alkalommal a szilágysági út első napján készített fotóalkotásaival szolgálunk.