Friss diplomásként pont erre vágyott

Takács Danival beszélgettünk, aki jelenleg Budapesten él és dolgozik. Mindig szívesen emlékszik vissza Nagykárolyra, de nagyon szereti Budapest folyamatos lüktetését. Ha céljai teljesülnek, a tévé képernyőén is fog visszaköszönni.

– Mint tudjuk, jelenleg Budapesten élsz, dolgozol. Milyen volt odaköltözni?

– Két éve stabilan itt élek Budapesten, de ha beleszámolom az Erasmus+ programmal eltöltött időszakot is, még az egyetemi évek alatt, akkor van az két és fél év is. Nagyon szeretem ennek a városnak a folyamatos lüktetését, és friss diplomásként pont erre vágytam: hogy új fejezetet nyissak, egy új városban. Válaszolva tehát a kérdésedre, nagyon jó érzés volt ideköltözni, mert éreztem, hogy ez valami egészen újat fog hozni az életembe. Alapvetően építkező típus vagyok, így Nagykárolyból rögtön ide költözni, számomra ijesztő lett volna, de ilyen formában, Kolozsvár után azt hiszem, megbirkózok a feladattal.

– Én is ugyanarra az egyetemre és ugyanarra a szakra járok, mint te egykor, és még most is sokat emlegetett diák vagy a tanárok körében. Mikor neki fogtál a tanulmányaidnak az egyetemen, milyen céljaid voltak?

– 2016-ban fejeztem be a tanulmányaimat a BBTE kommunikáció és közkapcsolatok szakán, és utólag is csak azt tudom mondani, hogy jó döntés volt ott tanulni, mert abszolút használható, gyakorlatias tudásra tettem szert, amelynek egy részét a mai napig alkalmazom a szakmai mindennapokban. Középiskolás koromban mindig elfoglaltam magam valamilyen diákszervezeti tevékenységgel. Több országos és egy-két nemzetközi esemény szervezője/főszervezője voltam, és azt hiszem, az ott szerzett tapasztalatok erősítettek meg abban, hogy ez a szakirány pozitív dolgokat hozhat ki belőlem. Aztán a szakdolgozatomban populáris kultúrakutatással foglalkoztam, és határozottan ez határozta meg a média és különösen az audiovizuális tartalmak iránti érdeklődésem.

– Mesélj a jelenlegi munkádról. Mikkel szembesültél, amikor a tévézés világába kerültél?

– Jelenleg az RTL Magyarországnál dolgozom, segédszerkesztőként egy nagyon profi, összeszedett csapat tagja vagyok és egy szuper műsor előkészületein dolgozunk. Sajnos bármennyire is szeretném, ennél többet nem árulhatok el, mivel szigorú titoktartás köt jelenleg ehhez a munkához, de biztos vagyok benne, hogy sokaknak tetszeni fog! Mindössze két éve dolgozom, de már egészen sokféle tartalomban tudtam valamilyen pozícióban kipróbálni magam: dolgoztam talkshow-ban, családegyesítő műsorban, sorozatban, és besegítettem egy énekes tehetségkutatóba is. Volt egy rövidebb időszak, amikor a TV2 csoportnál dolgoztam, majd visszakerültem a konkurenciához. A fluktuáció ebben a világban természetes jelenség, ennek ellenére azt kell mondanom, nagyon örülök annak, hogy az RTL-nél dolgozhatok, mert a nagy pörgés ellenére profi, és közben barátságos közegre leltem itt.

– Fiatal vagy még, előtted az élet. Milyen terveid vannak a jövőre nézve?

– Mindenképpen audiovizuális tartalomgyártással szeretnék foglalkozni a jövőben is. Nagyon jó lenne feljebb és feljebb jutni a ranglétrán és akár kreatív producerként is kipróbálni magam, de igazság szerint, az sem lenne rossz, ha egyszer képernyős munkát kaphatnék! Mindazonáltal azt érzem, jó irányban haladnak körülöttem a dolgok és bízok abban, hogy még többet tanulhatok és fejlődhetek ebben a környezetben.

– Végül arra lennék kíváncsi, hogy hiányzik-e Nagykároly? Mik a legkedvesebb emlékeid, amik ide vonzanak?

– Nagykárolyra mindig szívesen gondolok vissza, hiszen 19 évig abban a városban éltem, ott mondtam 3 évesen az óvodában Silimon Zoli bácsinak, hogy nem tudom meg mutatni, hány éves vagyok, mert egyujjas kesztyű van rajtam, ott jártam zene oviba Visnyai Ági nénihez, ott táncoltunk, énekeltünk, jártunk versenyekre és később buliztunk a Joyban, meg a Freedomban, szüleink legnagyobb örömére, minden hétvégén. Nekem ez jelenti Nagykárolyt, és a mai napig – ha ritkán is jön össze – jól esik haza látogatni ezek miatt az élmények miatt.

Czimerman Adrienn

Reklámok