Abszurd ítélet terrorvádak alapján

11 hónapról 5 évre emelték Beke István és Szőcs Zoltán ítéletét, anélkül, hogy új bizonyítékok láttak volna napvilágot…

A Legfelsőbb Semmítő és Ítélőszék egyenként 5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélt két kézdivásárhelyi magyart terrorista cselekményekre hivatkozva. Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt azzal vádolták, hogy 2015. december 1-én, szülővárosukban, Kézdivásárhelyen, fel akartak robbantani egy házi készítésű bombát. Az ügyészek hivatalos vádjai 2016-ban a következők voltak: míg Bekét közösség ellen elkövetett merénylet-kísérlettel (amely terrorista cselekmények címszó alatt is ismert) és a pirotechnikai cikkek használatára vonatkozó jogszabályok megsértésének kísérletével vádolták, addig Szőcsöt e két cselekményre való felbujtással. Az elsőfokú bíróság megváltoztatta az első vádpontot képező tényállás büntetőjogi besorolását alkotmányos rend elleni cselekmények elkövetésére irányuló kísérletre, valamint erre való felbujtásra, és 11 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a két vádlottat a második vádpont, vagyis pirotechnikai cikkek használatára vonatkozó jogszabályok megsértésének kísérlete és erre való felbujtás miatt. A bíróság a büntetést letöltöttnek tekintette.

Abszurd módon a Legfelsőbb Semmítő és Ítélőszék, végső fokon eljárva, visszatért az első vádpontot képező tényállás eredeti büntetőjogi besorolásához, terrorista cselekményeknek minősítve azt. A magyar közösséget sokkolta a jogerős ítélet, ugyanis a végső fokon eljáró bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás során semmilyen olyan új bizonyíték nem került bemutatásra, amely a büntetőjogi besorolás módosítását megalapozná. Ennek ellenére a Legfelsőbb Semmítő és Ítélőszéknek mégis sikerült arra a következtetésre jutnia, hogy az eredeti vádak a helyesek és ezért az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetést 5 év letöltendő börtönbüntetésre kell növelni.

Meggyőződésünk, hogy a koholt vádak és politikailag indokolt bírói határozatok nem vezetnek a román és a magyar közösség békés együttéléséhez, és kérjük a nemzetközi közösséget, hogy ítéljék el a román igazságszolgáltatási rendszer részrehajlását.

Váratlan fejlemények a visszaszolgáltatási perekben

Számos nemzetközi vállalása és a tárgykörben hatályos román törvények ellenére – amint azt szervezetünk már többször jelezte – Románia továbbra is adós a kommunista diktatúra ideje alatt elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásával. A visszaszolgáltatási perek évek óta stagnálnak Romániában és, mint tudjuk, ez főként a történelmi magyar egyházak birtokait, valamint a korábban magyar tulajdonban lévő kastélyokat, kúriákat és egyéb birtokokat érinti.

A gyulafehérvári Batthyaneum Erdély egyik legrégebbi könyvtára. Egy 1999-es évi kormányhatározat kimondta, hogy a könyvtárat vissza kell szolgáltatni a jogos tulajdonosnak, vagyis a római katolikus egyháznak. Továbbá, 2012-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Romániát amiért nem sikerült észszerű időn belül rendeznie az ügyet.

A legújabb fejlemény a Batthyáneum ügyében a Gyulafehérvári Ítélőtábla elsőfokú ítélete, melyben a bíróság elutasította a katolikus egyház visszaszolgáltatási kérelmét.

Az egyház azzal érvelt a bíróságon, hogy végrendeletében Batthyány Ignác a könyvtár, valamint a planetárium végrendeleti örököseként a római katolikus egyházat jelölte meg, hiszen a végrendeletben szereplő „Erdély provincia” kifejezés – melyre alapozva a román állam magát tekinti jogos örökösnek – tulajdonképpen az egyházmegyére utal.

Hasonlóan abszurd döntést hozott a Giurgiu megyei törvényszék a Bánffy család 9300 hektáros erdejét illetően. Egy 2007-es bírósági döntés értelmében a terület a Bánffy család tulajdona, ezt a döntést azonban 2014-ben Vasile-Liviu Oprea volt Maros megyei prefektus megtámadta. A Giurgiu megyei törvényszék döntése jogerős és kimondja, hogy a Bánffy család erdőterülete az állam tulajdona.

Ezen legújabb fejlemények nyomán úgy tűnik, hogy Romániában a visszaszolgáltatási folyamat nemhogy stagnál, de visszafelé halad. Ezek a döntések súlyosan sértik a magántulajdonhoz való jogot, és egy nyílt diszkriminatív kampány részét képezik az egyes vallási és nemzeti kisebbségek ellen.

A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat heti rendszerességgel angol nyelvű hírlevelet indított annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a székelyföldi, erdélyi magyarság által elszenvedett diszkriminációra és különböző jogtiprásokra. A hírlevél célja az, hogy rendszeresen tudósítsuk a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, a különféle emberjogi szervezeteket, valamint külföldi politikai pártok képviselőit azokról a visszaélésekről és jogtiprásokról, melyeket az erdélyi magyarsággal szemben követnek el.

Közlemény

Reklámok