Igazságtalan osztályozás az érettségi vizsgán

Az idei érettségi vizsgán részt vevő magyar diákok megkérdőjelezhetően alacsony eredményei ismét felvetik a nemzetiségi alapon történő megkülönböztetés gyanúját, valamint a különálló oktatási módszerek és értékelési mechanizmusok régóta esedékes kérdését.

Az ez évi érettségin a Kovászna megyei diákok dolgozatait Maros megyében javították. Az eredmények közzététele után a diákok, tanárok és szülők egyaránt nagy meglepetéssel vették tudomásul a román nyelv és irodalom vizsgán elért, a vártnál sokkal alacsonyabb minősítéseket. Az alacsony jegyek miatt számos diák óvást emelt, a dolgozatok újrajavítását kérve. A megóvott dolgozatokat Szilágy megyében, a zilahi vizsgaközpontban javították újra. Az első és második jegyek közötti különbségek rendkívül nagyok voltak. Körülbelül 60 diák esetében haladta meg az első és második vizsgaeredmény közötti különbség átlagosan a 1,5 pontot, de voltak olyanok is, akiknek eredménye 3 vagy 4 ponttal nőtt az elsőhöz képest. Egy diák eredménye például 3,80-ról 6,95-re, egy másiké pedig 2,90-ről 6,90-re nőtt az óvást követően.

Noha az érettségin általában véve nem szokatlan az, hogy az újrajavítás után magasabb eredmények születnek, az érintett diákok tanárai szerint ekkora mennyiségű dolgozat esetében a két értékelés közötti ilyen mértékű eltérések rendkívül ritkák, ami a marosvásárhelyi vizsgaközpontban javító tanárok szabálytalan, rosszhiszemű eljárására enged következtetni. Tekintettel arra, hogy a vizsgadolgozatokat a származási megye rövidítésével jelölték, a tanárok és szülők arra a következtetésre jutottak, hogy a szóban forgó diákok magyarságuk miatti diszkrimináció áldozatául estek. Míg egy néhány tizedes különbség a javító tanár hibájának minősülhet, egy 3–4 pontos eltérés már semmiképpen sem tekinthető egy egyszerű hibának. Legalábbis mindenképpen felmerül annak a gyanúja, hogy az első javítást végrehajtó tanár sokkal szigorúbban kezelte a román nyelv és irodalom dolgozatokban felmerülő hibákat, mivel tudta, hogy azok a magyar többség által lakott Kovászna megyéből származnak.

Úgy gondoljuk – a diákok szüleivel és tanáraival egyetértésben –, hogy a marosvásárhelyi vizsgaközpontban értékelt dolgozatok javításának módját utólagos ellenőrzésnek kell alávetni. Mi több, a jövőben potenciálisan felmerülő ilyen jellegű hibákat elkerülendő, ajánlatos lenne, hogy minden olyan bizottságban, amelyben magyar diákok dolgozatait javítják, jelen legyen egy magyar anyanyelvű tanár is. Hosszú távon azonban az jelenthet megoldást, hogy minél előbb gyakorlatba kell ültetni a 2011-es oktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek előírják, hogy a valamely kisebbség nyelvén tanuló diákok számára a román nyelv oktatására, illetve képességfelmérésre módosított metodológia szerint kerüljön sor.

Támadják a kisebbségeknek kedvező törvényjavaslatokat

A közelmúltban két olyan törvényjavaslat került elfogadásra Románia Parlamentjében, amely a magyar kisebbség számára kedvező előírásokat tartalmaz, és amelyek a Klaus Iohannis államfő általi kihirdetésre várnak.

Az egyik törvénymódosítási javaslat az Oktatásról szóló 2011. évi 1. törvényt érinti, amely előírja, hogy amennyiben egy nyelvi kisebbség oktatási intézményeinek létrehozására, átszervezésére vagy bezárására kerülne sor, a szóban forgó nyelvi kisebbség véleményét is ki kell kérni. E módosítást a romániai magyar közösség fontosnak tartja, ugyanis olyan esetek megelőzését szolgálja, mint a marosvásárhelyi katolikus iskola, amelynek helyzete jelenleg is tisztázatlan.

Mindennek ellenére a román államfő megtagadta a törvény kihirdetését arra hivatkozva, hogy egyes, a törvényben szereplő fogalmak – mint például a nyelvi kisebbség szóösszetétel – kétértelműek. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az elnök, aki maga is a romániai szász nyelvi kisebbség tagja, hatáskörét olyan törvények hatályba lépésének megakadályozására használja, amelyek az összes romániai nyelvi kisebbség javát szolgálják.

A másik, még szintén hatályba nem lépett jogszabály a Közigazgatási Törvénykönyv, amely a kisebbségek nyelvi jogainak alkalmazása területén tartalmaz kedvező előírásokat. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Fóruma levelet intézett Klaus Iohannis államfőhöz, amelyben arra kérik az elnököt, hogy ne hirdesse ki a törvénykönyvet, mivel álláspontjuk szerint az veszélyezteti az állam hivatalos nyelvének, vagyis a román nyelvnek a jogi státusát. Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője az eset kapcsán a következőt nyilatkozta: „Elfogadhatatlannak tartom, hogy a 21. században valaki számára zavaró legyen az, hogy mások az anyanyelvüket használják. Az erdélyi magyarság kulturális értéket jelent Románia számára, nagyon bántó és nem megengedett az, hogy vannak, akik korlátoznának bennünket alapvető jogainkban.”

Közlemény

A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat heti rendszerességgel angol nyelvű hírlevelet indított annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a székelyföldi, erdélyi magyarság által elszenvedett diszkriminációra és különböző jogtiprásokra. A hírlevél célja az, hogy rendszeresen tudósítsuk a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, a különféle emberjogi szervezeteket, valamint külföldi politikai pártok képviselőit azokról a visszaélésekről és jogtiprásokról, melyeket az erdélyi magyarsággal szemben követnek el.