Kínos és sajnálatos rongálás Szigeten

Helyreállították Máramarosszigeten a 2016-ban elhunyt Elie Wiesel Nobel-békedíjas író és holokausztkutató szülőházának homlokzatát, amelyre antiszemita, gyalázkodó falfirkákat festettek szombatra virradóra ismeretlen tettesek – közölte hétfőn a Máramaros megyei prefektusi hivatal.

Vasile Moldovan prefektus közleményben fejezte ki meggyőződését, hogy a bűnüldöző szerveknek sikerül felelősségre vonniuk az elkövetőket, az antiszemitizmust büntető, újonnan elfogadott törvény alapján. Az egy hónapja kihirdetett jogszabály szerint Romániában három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják az antiszemita megnyilvánulásokat.

Hétfőn az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége közleményben ítélte el a – holokauszt áldozatait és túlélőit sértő, illetve a Donald Trump amerikai elnököt és más vezetőket gyalázó – vandalizmust, másokat is arra bátorítva, hogy következetesen foglaljanak állást minden gyűlöletkeltő, előítéleteken alapuló megnyilvánulás ellen.

A Román Akadémia is közleményben fejezte ki hétfőn megbotránkozását és felháborodását a holokauszt örök elutasítását célzó Elie Wiesel emlékház megszentségtelenítése miatt, és – bár tettüket elszigetelt esetnek tartja – az elkövetők példás megbüntetését sürgeti.

Elie Wiesel múzeumként berendezett máramarosszigeti szülőházának homlokzatán szombat hajnalban jelentek meg rikító, vörös festékkel felmázolt gyalázkodó feliratok. Az egyik falfirka közvécének nevezi az emlékházat, egy másik szerint „a zsidó már a pokolban van Hitlerrel”, a harmadik pedig egy Angela Merkel német kancellárnak, Donald Trump amerikai elnöknek és Vlagyimir Putyin orosz államfőnek címzett obszcén káromkodás.

A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben, a tetteseket a közelben lévő térfigyelő kamerák felvételei alapján próbálják azonosítani. A műemlék meggyalázását a román külügyminisztérium, az író nevét viselő román nemzeti holokausztkutató intézet és az – Elie Wieselt halála után Máramaros megye díszpolgárrá avató – önkormányzat már szombaton elítélte.

A washingtoni holokauszt múzeum szerint a történtekért a helyi hatóságokat is felelősség terheli, mert úgy vélik: elhanyagolták Wiesel szülőházát. Christoph Heubner, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság alelnöke szerint Európa térképén kétségbeejtő sebességgel jelennek meg a gyűlölködés újabb helyszínei. „Elie Wiesel egész életében az emberi méltóságért harcolt és azért, hogy a nevelés révén szorítsák vissza az antiszemitizmust. A szülőházán talált falfirkák azt bizonyítják, hogy Romániában még erősíteni kell ezt a nevelést” – vonta le következtetést a Nemzetközi Auschwitz Bizottság alelnöke.

Az 1928-ban Máramarosszigeten született, 2016-ban New Yorkban elhunyt Elie Wiesel munkássága nyomán számos országban a tananyag és a közbeszéd részévé vált a holokauszt tanulságainak levonása. Egyaránt tisztelték Amerikában és Izraelben, tevékenységéért 1986-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki.

Antiszemita, gyalázkodó falfirkákat festettek szombatra virradó éjszaka ismeretlen tettesek a 2016-ban elhunyt Elie Wiesel Nobel-békedíjas író, holokausztkutató múzeumként berendezett máramarosszigeti szülőházának falára, a román rendőrség vizsgálatot indított az ügyben. A washingtoni holokauszt múzeum úgy reagált, hogy a történtekért a helyi hatóságokat is felelősség terheli.

A műemlék meggyalázását a román külügyminisztérium, az író nevét viselő román nemzeti holokausztkutató intézet és az – Elie Wieselt halála után Máramaros megye díszpolgárrá avató – önkormányzat is elítélte, a tettesek felelősségre vonását követelte. Leszögezték: határozottan elutasítanak minden zsidóellenes, idegengyűlöletet szító gesztust.

A rendőrség azt közölte, hogy vizsgálatot indított az ügyben, a tetteseket a közelben lévő térfigyelő kamerák felvételei alapján próbálják azonosítani.

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint az Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma is közleményben reagált a történtekre. A washingtoni intézmény arra figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni a Románia megítélése szempontjából is „kínos” eset súlyát, amelyért szerintük az „emlékházat elhanyagoló” helyi hatóságokat is felelősség terheli. A közlemény szerint Elie Wiesel szülőházának őrzését, illetve téli fűtését sem biztosítják, a múzeumi anyag hiányosságainak pótlására irányuló bukaresti kormányzati, illetve ellenzéki kezdeményezéseket pedig a helyi politikai és kulturális tényezők rendre elutasítják.

Elie Wiesel 1928-ban, a romániai Máramarosszigeten született, amely 1940-ben a második bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz. Szülővárosából 1944 májusában hurcolták el családjával együtt Auschwitzba.

A holokausztot túlélve Amerikában telepedett le, az emlékezést és megbékélést hirdető humanista íróként nemzetközi elismerést kivívott ki.

Jelentős szerepe volt abban, hogy az addig másokra mutogató, az országuk területén elkövetett atrocitásokat bagatellizálni próbáló bukaresti vezetők a 2000-es évek elején elismerték: Romániában is volt holokauszt.

Ion Iliescu akkori román államfő nemzetközi történészbizottságot bízott meg a romániai holokauszt tanulmányozásával, amelyet Elie Wiesel vezetett.

A Wiesel-bizottság 2004-ben közzétett, Romániában hivatalos dokumentummá vált jelentése a második világháborúban román fennhatóságú területeken elpusztult zsidók számát 280 és 380 ezer közöttire, míg az észak erdélyi holokausztban elpusztultak számát 135 ezerre becsüli.

Romániában 2005-ben a kormány létrehozta a nemzeti holokausztkutató intézetet, amely megalakulása óta Elie Wiesel nevét viseli. A romániai születésű író 1986-ban kapta meg a Nobel-békedíjat.

Forrás: MTI