Mi lesz veled, Bosznia-Hercegovina?

Döntő fontosságú választás előtt áll Bosznia-Hercegovina, a vasárnapi voksoláson múlhat ugyanis, hogy a nyugat-balkáni ország közelebb kerül-e az európai uniós és NATO-tagsághoz, vagy pedig hosszú időre le kell mondania az euroatlanti integrációról azért, mert képtelen lemondani az évtizedek óta fennálló nemzetiségi ellentétek fenntartásáról.

A választási folyamatot bonyolítja, hogy a voksolást annak ellenére írták ki, hogy az ország vezetésének még mindig nem sikerült módosítania a korábban diszkriminatívnak ítélt választási törvényét. A törvénymódosítás a szavazás megtartásának előfeltétele lenne, ám erre eddig nem került sor.

Ezen felül gondot okoz a rendezetlen választói névjegyzék is, amelyen nagyszámú elhunyt szerepel, és azokat sem törölték, akik külföldre költöztek. A boszniai sajtó szerint éppen a külföldön élők szavazataival lehet a leginkább visszaélni, ugyanis akik nem az országban élnek, csak regisztráció után adhatják le voksaikat, a pártok pedig ezt csalásra használhatják fel.

Emellett most sincs változás a diszkriminatívnak ítélt alkotmányban, vagyis azok továbbra sem indulhatnak a választásokon, akik nem tartoznak a három államalkotó népcsoporthoz, a bosnyákhoz, a szerbhez vagy a horváthoz. Az úgynevezett Sejdic-Finci-ügyben kilenc éve nem történt előrelépés.

Dervo Sejdic és Jakob Finci boszniai roma, illetve boszniai zsidó férfi 2006-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azzal a panasszal, hogy országuk alkotmánya másodrendű állampolgárnak minősíti őket. A strasbourgi bíróság 2009-es ítéletében Sejdicnek és Fincinek adott igazat, az EU pedig azóta is azt várja Bosznia-Hercegovinától, hogy törölje el a diszkriminációt.

Mivel a három államalkotó népcsoport csak közösen alakíthat kormányt, a választás után hosszan elhúzódó koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, és elemzők úgy vélik, hogy a jövő tavasznál hamarabb nem valószínű, hogy megalakulnak a különböző szintű parlamentek.

A választást követően a szakértők szerint nem sok változás várható Boszniában, ugyanis 23 éve ugyanazok a politikus irányítják az országot, akik ugyanazt ígérik minden kampány során, ígéreteiket pedig nem tartják be. Éppen ezért csökken folyamatosan a részvétel, míg 1997-ben a szavazópolgárok 87 százaléka járult az urnákhoz, négy évvel ezelőtt már csak valamivel több mint az 54 százaléka, most pedig 50 százalék alatti részvételi arányra számítanak a szakértők.

Politikai elemzők szerint a választási kampány kiábrándító volt, a jelöltek főleg a nacionalizmusra épülő beszédeket tartottak, és nem riadtak vissza a gyűlöletbeszédtől, a megvesztegetéstől és a nyomásgyakorlástól sem, ugyanakkor nem fordítottak figyelmet az ország és az állampolgárok számára fontos kérdésekre, például a gazdaságra és a jogállamiságra.

A bosnyák, a horvát és a szerb politikusok szinte semmiben nem értenek egyet, és ezek az ellentétek a boszniai hétköznapokra is rányomják a bélyegüket, a diákok nemzetiségüktől függően más-más tanterv szerint tanulnak, az emberek a mindennapi beszélgetések során kerülik a politikai témákat, vagy ha vitába akarnak keveredni, akkor nacionalista témát vetnek fel. Az egyetlen dolog, amiben a lakosság 70 százaléka egyetért, az európai integráció fontossága, a politikusok az utóbbi években mégsem teljesítették azokat a reformintézkedéseket, amelyeket Brüsszel a csatlakozás fejében elvár.

Nem módosították a diszkriminatív alkotmányt, nem csökkentették az óriásira duzzadt adminisztrációt, nem javítottak a közigazgatás minőségén és átláthatóságán, nem harcoltak hatékonyan a korrupció és a fekete-, illetve szürkegazdaság ellen, és nem zárták le a vitás kérdéseket szomszédaikkal, elsősorban az 1991–1995-ös délszláv háború lezárása óta fennálló határvitát Horvátországgal.

Szakértők szerint amennyiben a választásokat követően ugyanazok a pártok és politikusok irányítják majd az országot, nem lehet gyorsabb reformokra számítani, így az uniós integráció is megrekedhet vagy csak nagyon lassú ütemben folytatódhat.

Brüsszel és Szarajevó 2008-ban írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást, az azonban csak 2015-ben lépett életbe. Az ország vezetése 2016 februárjában átadta uniós csatlakozási kérelmét, ezzel pedig azt a kötelezettséget is vállalta, hogy kitölti a Brüsszel által összeállított kérdőívet, a háromtagú államelnökség azonban nem sietett kitölteni a dokumentumot, azt csak jelentős késéssel, az idei esztendő februárjának a végén küldték el az Európai Bizottságnak.

Az európai integráció szempontjából a volt jugoszláv tagköztársaságok közül Bosznia-Hercegovina a sereghajtó, hiszen Szlovénia és Horvátország már az EU tagja, Szerbiával és Montenegróval elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia pedig már hosszabb ideje tagjelölt, és miután lezárul a Görögországgal folytatott névvitája, akár már a jövő év nyarán folytatódhat az európai integrációja.

Forrás: MTI