Könyvtárosképzés Nagykárolyban

Partiumban első helyszínként Nagykárolyban tartottak könyvtáros képzést. Mindezt egy oktatássorozat keretében tették, melynek már tavasszal lesz folytatása. Akkor már vélhetően Szatmárnémetiben is. A cél: az itteni könyvtárosok számára is a magyarországihoz hasonló lehetőséget biztosítani.

A nagykárolyi képzésre a Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület szervezésében került sor. Őket erre a Könyvtári Intézet kérte fel. Ez az intézmény az Országos Széchényi Könyvtár keretében működik, és lényegében egy módszertani központ. 2008-tól szervezi a határon túli magyar könyvtárosok továbbképzését. Eleddig több állandó képzőhelyet alakított ki, és idéntől lehetőség nyílt arra, hogy ezek létszámát bővítsék, és így kerültek Nagykárolyba.

A Könyvtári Intézetnek célja, hogy az akkreditált képzéseit, melyek megtartásához kevés számú oktató szükséges, minél több helyre elvinni. Ezenkívül nem akkreditált képzéseket is elvisznek, ám azok is igazodnak tartalmukban, felépítésükben a könyvtári kurzusokhoz. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a határon kívül élő magyar könyvtárosok is hasonló képzéseken vehessenek részt, mint a magyarországiak. Nyilván sem az óraszámot, sem teljes egészében a tantestületet nem tudják egy-egy kihelyezett képzésen biztosítani, mindazonáltal törekednek a kurzus hasznosságra. Ebben a viszonylatban kérték fel a megyei könyvtárakat, azok munkatársait arra, hogy részt vállaljanak a képzéssorozatban. Így a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár munkatársai tartották a képzést Nagykárolyban. De például ők rendszeresen járnak Kárpátaljára is. Erdélyben Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön van még képzőhely, és immár Nagykárolyban is…

A visszajelzések alapján mindenképpen igénylik a képzést itt is. Könyvtárpedagógia, módszertan, könyvtári gyakorlatok, könyvtárhasználati vagy -ismereti órák, könyvtári digitalizáció, számítógépek és egyéb okoseszközök hasznos használta stb. – csak, hogy a témák néhányát megemlítsük. Mindenképpen olyanok a képzések, ezek témái – fejtette ki a nyíregyházi szakember –, hogy azok csak érintőlegesen metsszék a könyvtáros szakmát, hiszen arra létezik képzés Romániában is. Mintegy az itt elsajátítottakat lehet újabbakkal kiegészíteni. A részvevők fele egyébként nem könyvtáros. Vannak állatorvosok, vagy éppen építészek. Ők vélhetően ismereteiket szeretnék gyarapítani, avagy az itt hallottakat a saját szakmájukban hasznosítani. Mint a szakember megjegyezte, a könyvtár feladata is módosul. Immár nem feltétlenül mint dokumentációs tér vesz részt egy-egy település életében, hanem mint közösségi terület is. Erre is meg kell tanítsák a könyvtárosokat, hogy például otthonosan mozogjanak akár a rendezvényszervezés terén is.

A képzést a tervek szerint kiterjesztik, tavasszal akár Szatmárnémetiben és Nagyváradon is tartanak hasonlókat. Ugyanakkor Károlyban is lesznek. Ezekre persze újabb tanulni vágyók is jelentkezhetnek. Célja a sorozatnak az is, hogy ismeretségi hálózatot alakítson ki, hogy a képzés részvevői idővel segíthessék egymás munkáját.

– Azért éreztem fontosnak, hogy részt vegyek ezen a képzésen, mert a könyvtárosnak is meg kell időnként újulnia, új szempontokat kell megismernie – mondta el érdeklődésünkre a nagykárolyi Maurer Emese könyvtáros. Érzése szerint a könyvtáros feladata az is, hogy új információkat tudjon meg, és ezeket igény esetén továbbadja. Ebből a szempontból is hasznos a képzés – tette hozzá. Elárulta, sok mindennel korábbról tisztában volt, és persze sok újdonsággal is találkozott. Összességét tekintve mindenképpen hasznosnak tartja az alkalmat. – Sok újdonsággal találkoztam, hogy csak egyet emeljek ki, számomra kifejezetten hasznos volt a tegnapi kommunikációs tréning, hiszen kizökkentett a komfortzónámból, arra késztetett bennünket, hogy megnyíljunk. Korábban hasonlón még nem vettem részt – részletezte.

Suhó Andrea nagykárolyi óvónő elmondta, hogy intézményüknek évente partneri kapcsolata van a városi könyvtárral. A meglévő jó kapcsolatot azzal akarja mélyíteni, hogy átláthassa a másik fél, azaz a könyvtárosok munkáját is. Elmondása szerint meg is lepte ennek az összetettsége. Például az, hogy mennyire nehéz is manapság valakit rávezetni arra, hogy könyvet vegyen a kezébe, hogy olvasson. Mint mondta, ennek tükrében még inkább hasznosnak tartja a saját kezdeményezésüket, hiszen az óvodájuk pont Maurer Emese könyvtárossal közösen rendszeresen tart közös programokat. Elviszik a gyerekeket a könyvtárba, hogy a teret is megismerhessék, de a könyvtáros is rendszeresen eljön hozzájuk, mesét olvas, hogy a gyerekekkel így is kapcsolatot alakítson ki. Az óvónő elmondta, hogy mindig javasolják a szülőknek, minél korábban alakítsanak ki barátságot a gyerekeik és a könyvek között, például esténként olvassanak nekik – lehetőleg népmesét.

Forrás: Nagykároly és Vidéke

2