Száz év Ady nélkül

A címbeli elnevezéssel irodalmi tanácskozást tartottak ma Szatmár megyében. A részben Nagykárolyban, részben Szatmárnémetiben otthonra lelt szeánsz egyben ráhangolódás volt a holnapi, szombati Érmindszenti Zarándoklatra, melyet immár a 29. alkalommal tartanak meg.

Délelőtt tehát a jelenlegi megyeközpontban tanácskoztak, míg délután, az Ady Endre–Marchiș Otilia-szoborpár megkoszorúzását követően a Nagykárolyi Kulturális Központ Deák Endre-termében folytatódott a rendezvény. Muzsnay Árpád főszervező köszöntése után Kovács Jenő nagykárolyi polgármester, a helyi RMDSZ elnöke mondott köszöntőt.

A tanácskozás vezetőjének tisztét Cseke Péter irodalom-, eszme- és sajtótörténész, újságíró, költő, szociográfus és egyetemi tanár látta el. Felvezetőjében beszélt a legendás nagykárolyi tanárról, költőről, Fényi Istvánról, akivel annak idején például Ady életének mozzanatait is kutatták. Sróth Ödön nagykárolyi költő beszélt a továbbiakban arról a Nagykárolyról, amelyben annak idején Ady Endre iskolába járt. Kitért például a hajdani Piarista Gimnáziumban oktató tanáraira, azok munkásságára. A meghirdetettel ellentétben nem tudott részt venni a tanácskozáson Felician Pop szatmárnémeti költő, műfordító, ellenben átfogó, Ady költészetét méltató gondolatait egy munkatársa olvasta fel. Szabó Zsolt irodalomtörténész a korabeli erdélyi irodalmi életről szól, különösképpen az Ady-kultusz megjelenéséről, annak fogadtatásáról. Kereskényi Sándor irodalomtörténész átfogó eszmefuttatásában Ady-kurucverseit vette górcső alá, s ezek változásait állította párhozamba a költő életútjával.

Az egész napos tanácskozás mintegy megkoronázásaként Cserey Csaba hangszeres kíséretében Havas Judit előadóművész az Intés az őrzőkhöz, Ady verseiből összeállított műsorát élvezhették a részvevők.

A főhajtás–megemlékezés holnap Ady szülőfalujában, Érmindszenten folytatódik.