Amit az E-számokról tudnod kell!

Mi az E-szám? Az élelmiszer-adalékanyagok olyan anyagok, amelyeket normális esetben nem fogyasztunk élelmiszerként, de bizonyos technológiai célok megvalósítása érdekében szándékosan adnak az élelmiszerekhez.

Ezek közé tartoznak:

  • antioxidánsok: megóvják a zsírokat az oxigénnel való reakcióba lépésből, ami máskülönben elszíneződésekhez és avasodáshoz vezetne;
  • színezékek: javítják, helyreállítják a színt, vagy színt adnak;
  • emulgeátorok, stabilizátorok és gélképzők/zselésítők: segítik az összetevők keveredését;
  • tartósítószerek: a mikrobák által okozott romlás megelőzésével növelik az eltarthatósági időt;
  • édesítőszerek: édes ízt adnak.

Az Európai Uniós jog értelmében minden élelmiszer-adalékanyagot engedélyeztetni kell, mielőtt a gyártó felhasználja. Az engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok E-számot kapnak.

Minden adalékanyag besorolható egy-egy nagyobb kategóriába, vannak köztük olyanok is, amelyek egyszerre többe is. A szén-dioxid (E 290) például savanyúságot szabályozó anyag, tartósítószer, valamint hajtó- és csomagológáz is egyben. Az egyes élelmiszer adalékokat három vagy négy számjegyű számmal jelölik. A számozás nem folytatólagos, mert az idők során néhányat betiltottak közülük.

Hány E-szám van?

Sok száz adalékanyag létezik, azonban csak azok (és csak a megjelölt feltételek mellett) használhatók fel, amelyek szerepelnek az EU által jóváhagyott adalékanyagok listáján.

Jelenleg 325 E-számmal ellátott adalékanyag van az EU-ban.

A teljes listát itt találod: http://www.life.hu/csalad/20110609-igy-ertelmezd-az-eszamokat-nem-minden-veszelyes.html

Egyes adalékanyagok egészségi kockázatot jelenthetnek?

Számos E-szám értékelésére évtizedekkel ezelőtt került sor, ezért 2014-ben az Európai Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA), hogy a legfrissebb tudományos információk fényében vizsgálja újra azokat az adalékanyagokat, amelyeket 2009. január 20. előtt engedélyeztek.

Többen megkérdőjelezik, hogy valóban ártalmatlanok-e azok az adalékanyagok, amiket élelmiszereinkkel együtt nap, mint nap elfogyasztunk. A boltok, áruházak polcain alig találunk olyan terméket, amiben ne fordulna elő élelmiszeradalék. Néhány adalékanyag allergiás reakciót válthat ki, különösen a tartósítószerek, a színanyagok és az ízfokozók.

Egyes adalékanyagok technológiai vagy küllemi okok miatt kerültek ez élelmiszerekbe, és ezek gyakran szintetikus, vagy félszintetikus anyagok. Fejfájást, émelygést, asztmát, gyomor-bélrendszeri problémákat okozhat a kén-dioxid és a szulfit-kötések (E 220-228). Főleg a gyümölcskonzervek, kandírozott gyümölcsök, burgonyából előállított termékek, borok és szárított gyümölcsök készítésekor, a torma feldolgozása során alkalmazzák ezeket az adalékanyagokat. A nátrium-nitrit (E 250) főként a felvágottakban található meg: konzerváló anyag, és a friss rózsaszín színért felelős. Az allergiásoknak, az asztmában szenvedőknek és azoknak, akik hajlamosak a migrénre, óvatosnak kell lenniük ezzel az anyaggal! Magas hőmérséklet hatására a nitrit nitróz-aminná alakul, ami rákkeltő.

Vannak azonban olyan adalékanyagok is, amelyek jó hatással vannak az egészségre. Ezek az anyagok részben TERMÉSZETES anyagok, és mint ilyenek, gyakran nem idegenek az adott élelmiszertől, csak pluszban lettek hozzáadva. Például az algából kivont sűrítő anyag és a ballasztanyagként alkalmazott szentjánoskenyérmag-liszt csökkenti a koleszterinszintet. Az antioxidánsok pedig megakadályozzák a szabadgyökök képződését. Ide tartozik a C-vitamin, pontosabban az L-aszkorbinsav (E 300).

A legkárosabb „E” betűs adalékanyagok listája:

  • E-102 (tartrazin): szintetikus, sok embernek allergiát okoz, Svájcban és Ausztriában betiltották;
  • E-110 (narancssárga-S): szintetikus, allergiát okozhat;
  • E-123 (amarant): szintetikus, az Amerikai Egyesült Államokban betiltották, rosszindulatú elváltozás kockázata);
  • E-127 (eritrozin): szintetikus, állatkísérletekben az idegrendszer normális működését gátolja, allergiát okozhat;
  • E-129 (alluravörös AC): szintetikus, allergiát okozhat, állatkísérletekben hiperaktivitást mutatott;
  • E-131 (patentkék V): szintetikus, az Amerikai Egyesült Államokban betiltották, allergiára hajlamosít;
  • E-132 (indigókármin): szintetikus, allergén;
  • E-133 (brillantkék FCF): szintetikus, allergén;
  • E-142 (brillant-zöld S): szintetikus, az Amerikai Egyesült Államokban betiltották;
  • E-150d (ammónium-szulfitos karamell): a cukor hevítésével nyerik, patkányokon végzett kísérletekben megváltoztatta a vérképet;
  • E-151 (brillant-fekete BN): szintetikus, allergiát okozhat, az Amerikai Egyesült Államokban betiltották;
  • E-161g (kantaxantin): szem- és májkárosodást okoz;
  • E-173 (alumínium): az Alzheimer-kór előidézőjének tartották, de ez még ma sem bizonyított;
  • E-174 (ezüst): fémpigment, állatkísérletekben számos enzim működését gátolta;
  • E-210 (benzoesav és vegyületei): allergiás csalánkiütéseket, asztmát okozhatnak, szintetikus festékanyagokkal együtt fogyasztva, E-300 jelenlétében E-220 (kén-dioxid és vegyületei): fejfájást és hányingert okozhatnak, irritálják az emésztőcsatornát, allergiát, asztma-rohamokat válthatnak ki;
  • E-285 (nátrium-tetráborát, bórax): a szervezetben felhalmozódik, erősen mérgező;
  • E-320 (BHA, tercier-butil-4-hidroxianizol): szintetikus, túlérzékenységet, allergiát okozhat, marcipán, nugát és máktöltelék antioxidánsa, az USA-ban betiltották;
  • E-334 (L-borkősav és sói): természetesek, állatkísérletekben vesekőképzők;
  • E-407 (karragén): állatkísérletekben bélgyulladást okozott;
  • E-422 (glicerin): nem veszélyes, de nagy mennyiségben fejfájást okoz;
  • E-621 (nátrium glutamát): ízfokozó, allergén, nagyon káros az idegrendszerre, függőséget okoz;
  • E-951 (aszpartám): édesítő, nagyon káros az idegrendszerre, hizlal.

Kevésbé feldolgozott élelmiszer, kevesebb E-szám?

Ha egészségesen szeretnél étkezni, és a lehető legtöbb adalékanyagot elkerülni, a legjobb, ha elkerülöd a feldolgozott élelmiszereket. Minél jobban feldolgoznak ugyanis valamit, az annál kevésbé természetes. Ez nem feltétlenül jelent rosszat, ugyanakkor jót sem. Csupán annyit, hogy a feldolgozott ételek sokkal több hozzáadott anyagot tartalmaznak, dúsítókat, savanyúságot szabályzókat, nedvesítőket, ízfokozókat, édesítőszereket vagy színezéket – és még ezeknél is többet. Arra is ügyelj, hogy ha egy élelmiszernek hosszú a szavatossági ideje – ilyenek a konzervek vagy a mirelit termékek –, valószínűleg bőven jutott bele a tartósítószerekből is. Mivel az adalékanyag a feldolgozás során, a technológiai eljárás részeként kerül az élelmiszerbe, ökölszabályként elmondható, hogy minél kevésbé feldolgozott élelmiszert vásárolunk, annál kevesebb adalékanyaggal találkozunk.

A csökkentett zsír- vagy cukortartalmú termékek, népszerűbb nevükön a „lightok”, ugyan valóban kevesebb cukrot és zsiradékot tartalmaznak, ezeket azonban más, mesterséges összetevőkkel pótolják.

Rotmund Hajnalka
dietetikus