Kelemen Hunor: Helyesen jártunk el

Legalább egy racionális párbeszédre akarunk lehetőséget teremteni, nem akarunk semmit elvenni a románoktól, Romániától. Viszont ha száz évig erős magyar közösségként megmaradtunk, ezután sem szeretnénk eltűnni, elmenni, beolvadni – hangsúlyozta Kelemen Hunor az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének Területi Küldöttek Tanácsán.

A száz évvel ezelőtti, kisebbségeknek megfogalmazott ajánlást a belső jogrend részévé kívánják tenni. Ez azt jelenti, hogy az 1918-as gyulafehérvári ígéreteket a 21. század jogi nyelvezetére írják át – fogalmazott a hétfőn iktatott törvénytervezetről a szövetségi elnök. „A román fél gesztusára vártunk 2018-ban, az RMDSZ pedig azért lépett most, mert erre nem került sor” – mutatott rá Kelemen Hunor.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke kiemelte: fontos, hogy az erdélyi magyarság maga mondhassa el a nemzetközi fórumokon saját történeteit, és minél több partnerre találjon ezekben. „Felhívtam az Erdélyben tartózkodó ENSZ kisebbségügyi különmegbízott, Fernand de Varennes figyelmét arra, hogy a romániai hatóságok, többek között a szász származású államfő is olyan kijelentéseket tesznek a különböző nemzetközi fórumokon, amelyek szerint kiválóan rendezték a kisebbségek helyzetét, miközben valójában veszélyforrásként tekintenek a magyar közösségre” – emelte ki Hegedüs Csilla.

Elmondta: több, példákkal alátámasztott témakört emelt ki, így a nemzeti szimbólumok, többek között a székely zászló használatának folyamatos akadályozását, bírságolását, a székelyföldi közintézményeken, történeti épületeken levő magyar feliratok elleni, véget nem érő pereskedésekbe torkolló hadjáratot, az anyanyelvi oktatás nehézségeit, az ingatlan-visszaszolgáltatás buktatóit. Felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak akadályozzák bizonyos egyházi ingatlanok jogos visszaszolgáltatását, hanem már a visszállamosítással is veszélyes precedenst teremtettek a Székely Mikó Református kollégium esetében.

„Hatalmas a tétje a 2019-es európai parlamenti választásoknak: ott kell lennünk az európai törvényhozásban azért, hogy magunk képviselhessük jogainkat, magunk mondhassuk el elvárásainkat, többek között azt, hogy az uniós tagállamokra egyformán érvényes európai szintű kisebbségvédelmet akarunk” – hangsúlyozta. „Olyan emberek kell képviseljék a magyar közösséget az Unióban, akik ismerik az erdélyi magyarság gondjait, akik elmondják többek között azt is, hogy 20 ezer eurót ér a székely zászló kitűzése, hogy legalább száz per van folyamatban a magyar feliratok miatt, hogy az egyházak jogos tulajdonainak visszaszolgáltatását vagy megtagadják, vagy azt is újraállamosítják, amit korábban már visszaadtak” – hangsúlyozta Hegedüs Csilla.

Közlemény