Bátorítsuk a lányokat!

Akiknek sok sminkre van szükségük, azoknak bátorításra is. Ava Roston New York-i sminkessel beszélgettünk erről. Vallja, hogy a sminkre úgy kellene gondolnunk, mint egy kiegészítőre, és semmiképpen sem életünk igazán fontos részére. Ne legyen egy maszk, amibe elrejtőzünk. Inkább olyasmiként tekintsünk rá, mint egy fülbevalóra. Egyébként ő partiumi kislány – volt. Lukács Éva 8 éve él a másik földrészen. Szeretné, ha idehaza is meghonosodna a Keleti parti szokás: csak visszafogott legyen a smink. Rendszeresen dolgozik Paris Hiltonnal, aki mindamellett, hogy rendkívül elfoglalt, közvetlen, kedves.

– Egyebek között arra is jó ez a közösségi háló, hogy látom, Paris Hilton volt a vendéged. Hol vagy? Mivel foglalkozol?

– New Yorkban dolgozom, szabadúszó vagyok, bedolgozom több ügynökségnek, olyanoknak, amelyek megbíznak a kepésségeimben, így kerültem kapcsolatba Parisszal.

– Más híresség is felkeresett már? Egyébként a szépnevű kisasszony milyen a mindennapokban? Közvetlen, kedves?

– Az ügynökségek néha meglepnek azzal, hogy nem közlik, hírességhez rendelnek ki, pont a minap történt, hogy Eve Coopert sminkeltem, aki nagyon elkésett a New York-i dugó miatt. Nem tudtam, hogy ő less az aznapi „áldozat”, úgyhogy majdnem otthagytam, mert nagyon be voltam táblázva. Aztán, amikor megérkezett fülig ért a szám, mert a rajongója vagyok. Biztos, ti is ismeritek a Rich girl című számból, amit együtt énekelt Gwen Stefanival.

Persze más amerikai ismert embert is sminkeltem, néha nem is tudom, hogy ismertek, csak rajuk keresek. Nem nézek tévét, nincs is. New Yorkban nem nehéz sztárokat sminkelni, szerintem minden sminkes itt „sztársminkes” is. Sokat jönnek-mennek.

Paris nagyon közvetlen, kedves és nagyon elfoglalt. Keményen dolgozik, és állandóan interjúkat ad, így sokat nem haverkodunk, de nagyon közvetlen. Állandóan sminkelik, majd mindennap a Nyugati parton. Nagyon örült, hogy rám talált, mert a Keleti parton, ahol nem sok időt tölt, csak a Fashion weekre (divathét) jön, és a húgához, nos, itt nem volt állandó sminkese.

– Váradi kislányként miért éppen a tengeren túl találtál rá a hivatásodra? A Körös-parton kevésbé becsülik meg a szakembereket?

– Váradon nagyon nagy elismerésnek örvendhettem! A klienseim nagyon szerettek, és hűségesek voltak, lényegében ez adott erőt, hogy nyakamba vegyem a világot, és kipróbáljam magam a szakma sűrűjében, a világ legjobbjai között.

A váradi kislány meg mindig kicsit csendes, mert fel kell dolgoznia, hogy olyan embereket sminkel, akiknek a zenéjét énekelte angoltudás nélkül… Haha! Akkor még nem hittem, hogy kijutok, és sokáig itt sem hittem, hogy amit én tudok, az nekik tetszene!

A hivatásról meg annyit, hogy ez nem a hivatásom, ez a munkám. A különbség itt derült ki. A hivatás az az identitásunk. Én nagyon szeretek sminkelni, de több vagyok csak egy sminkesnél. Nem is szeretem magam sminkesnek nevezni, csak azt szoktam mondani, hogy arcokat festek vagy sminkelek. Az identitásom és az elhivatottságom, az egyedi tulajdonságom, amiért teremtve lettem erre a földre, az remélem, nem csak a smink. Segíteni az embereknek közel sem áll ahhoz, hogy kifestem az arcukat, az igazi segítséget nem a felszín igényli a mai világban. Ez a pár mondat valószínűleg keveset mond egyelőre az olyan lányoknak, mint amilyen én is voltam… Akik kívülről akarjak a körülöttük lévő emberek róluk alkotott véleményét befolyásolni. A smink egy kiegészítő, a New York-i emberek ezt értik, nem is szeretik a sok sminket, meglepő volt ez nekem 8 éve.

Én mindig szerettem elrejtőzni egy füstös szem vagy egy sötétkék tus mögött. A kultúránk azt az üzenetet küldi sok sminkkel a lányoknak, hogy legyenek mindig szépek a férfiaknak. A férfit ezzel bátorítjuk vagy rosszabb esetben megfélemlítjük. Egészséges egyensúlyban a lányokat is bátorítani kellene, nem csak kívánatossá tenni. A botorságra nevelni kell! Mit tennél, ha meg mernél próbálni mindent, amit szeretnél? Lehet meglepő, de a prioritásom nem a smink, majdnem abba is hagytam, de rá kellett jöjjek, hogy azok a lányok, akiknek sok sminkre van szükségük, azoknak bátorításra is, és én megpróbálom a tőlem telhetőt, hogy minimalizáljam a sminket az arcukon és hogy az önbizalmukat felépítsem, hogy a legjobb designer tervezte őket, és úgy szépek, ahogy vannak!

A karikákat el lehet tüntetni egy csepp alapozóval, a pattanásokat úgyszintén. Pici szempillapöndörítés és spirál. Egy kevés matt rúzs jól néz ki a szájra téve, csak úgy, az ujjad hegyével. Kicsi arcpírnak is helye lehet. Nem kell túlzásba vinni!

Persze a magazin sminkek másak, azok művészi/nem hordható, absztrakt kategóriába tartoznak.

– Tartod a kapcsolatot a többi odasodródott magyarral, románnal? Amolyan kis enklávékban éltek, vagy éppen ellenkezőleg, legfeljebb véletlenszerűen derül ki, hogy beszéltek közös nyelvet az angolon túl?

– Nem igazan tartom a kapcsolatot itt se románokkal, se magyarokkal. A facebookon túl. Szeretem a barátaimat, de egyikük sincs New Yorkban. A technológia sokat segít ebben 🙂

A barátaimmal angolul beszélek. Az itteni magyarokkal nem tudtam zöld ágra vergődni, különböző érdeklődési körök és szintek miatt. Klienseken kívül soha nem beszelek sminkről.

– A sminkelés terén mi a menő ma New Yorkban? Gondolom, követed a trendeket, s azt, hogy azok mikor jutnak el ide. Ami ma menő nálatok, az mikor lesz itt?

– A trendek fontosak, amikor egy magazinnak készülök fotózásra. Ezek az évente kétszer megrendezett divathétből ihletődnek, amiket vezető sminkesek kreálnak, figyelembe véve a Pantone színskálát. Általában a kreatív divathét sminkjeit leegyszerűsítve láthatjuk nagyobb kozmetikai cégek reklámjai között. Ez a trend. Egy kicsit mindig túl független voltam én ettől a mindennapi smink választásomban. A trendek nagyon különböznek városok, országok és főleg világrészek között. A Nyugati parton szeretik a nők, ha több smink van rajtuk, kiemelve a szemüket, a Keleti part csak azt szereti, ha úgy néz ki, mintha nem is lenne rajta smink, csak természetesén szép. Ez a trend jó lenne, ha elérne hozzánk is. Egyszerűsége ellenére ez a trend sokszor kihívassál jár. Úgy kell sminkelni, hogy ne látszódjon, hogy van rajtunk smink. Luxus márkák ilyenekkel próbálkoznak kisebb-nagyobb sikerekkel.

– Mennyivel másabbak ott a mindennapok? Mi hiányzik a legjobban? Például mikor ettél utoljára tyúkhúslevest?

– Szuper kérdés! 8 éve itt vagyok, és nagyon sok szokásom megváltozott. Az otthoni kajak nagyon hiányoztak, de nem találtam itt rajuk csak nagysokára. Aztán betegre ettem magam kolbásszal. Azóta megszűnt a magyar konyhával való jó kapcsolatom, átváltottam. Ha jut időm a főzésre, akkor az inkább valami egészséges grillezett hús párolt zöldségekkel… Lencseleves, zsoldpaszulyleves. Nem emlékszem, mikor ettem utoljára húslevest, de valószínű, akkor amikor anyum meglatolgatott az év elején. Akkor is inkább a salátaleves tombolt 🙂 Itt nagyon szeretem a mexikói konyhát, sok a friss zöldség, a sajt és az avokádó hússal. Szeretek mértékkel kipróbálni új dolgokat. A dél-amerikai konyha nagyon érdekes és sokban hasonlít a mienkhez. Kajában semmi sem hiányzik. Majdnem mindennek megtaláltam a megfelelőjét, és van magyar és román étterem is:)

Otthonról a snowboardozás hiányzik a legjobban! Itt nem alakult ki baráti köröm olyanokkal, akik űznek ezt a sportot velem.

Megyeri Tamás Róbert

2
A magasabbik a legfontosabb ügyfele, Kathy Ireland. Ő üzletasszony lett szupermodellből. Lukács Éva nagyon hálás neki, mert egy új szintre emelte a karrierjét, és sztársminkest csinált belőle. A képen Jane Seymourral látható, a bútorgyár tulajdonosával.