Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe

Vízkeresztkor vizet szentelnek a katolikus templomokban, amiből a hívek vihetnek magukkal otthonaikba – Schönberger Jenő püspök vasárnap 11 órától mutat be szentmisét a székesegyházban.

Vízkereszt, epifánia – „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” – néven is nevezett nap, melyen Jézus Krisztus hármas megjelenésére emlékezünk. Így, Jézus születése által Isten megjelent a világban és a napkeleti bölcsek révén a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre (Mt 2,1-12).

A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt és ettől a momentumtól kezdett tanítani. Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a szeretett Fiút és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. A teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.

Az ünnep harmadik evangéliumi jelenetében Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására, első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1-12). Jézus első csodájával a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét, Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja megmenteni és végül meg akarja váltani.

Ezen a napon templomokban vizet szentelnek, innen a magyar vízkereszt elnevezés. Az ünnephez tartozik még a vízkeresztet megelőző házszentelés hagyománya. Ekkor a helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a házat és annak népét, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felírja a G-M-B betűket és az évszámot – újabban matricát helyeznek el.

A szatmárnémeti székesegyházban január 6-án, vasárnap, tizenegy órától Schönberger Jenő püspök mutat be szentmisét, melynek keretében vizet szentel majd. A hívek a szentmise végén vehetnek a szenteltvízből, magukkal vihetik haza, szentelményként.

Forrás: Szatmáriegyházmegye.ro