A hologram feltalálója 40 éve halt meg

1979. február 9-én halt meg Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus, a hologram feltalálója. Olyan alkotó elme volt, aki a gyakorlati kérdésektől jutott el a fizikai és matematikai alapokig, egymástól távoli tudományágak rejtett kapcsolatait tárta fel, s az elvont eszméket, ötleteket konkrét alkotássá tette. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.

1900. június 5-én született Budapesten. Első találmányát tízéves korában nyújtotta be, tizenöt évesen már laboratóriumot rendezett be otthon. Műegyetemi tanulmányait 1918-ban a gépészmérnöki karon kezdte, majd 1920-tól a berlini műszaki főiskolán elektromérnöki szakon folytatta, diplomáját 1924-ben szerezte meg, e kettős képzés nyomán alakult ki benne a gyakorlatot és az elméletet összekötő szemlélet. Hallgatta Einstein előadásait, matematikát többek között Fejér Lipóttól tanult, barátai közé tartozott Neumann János, Szilárd Leó és Wigner Jenő.

Németországban a nagyfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozott, eközben a katódsugár oszcillográfot tanulmányozta, innen sarjadt érdeklődése az elektronsugaras berendezések iránt. A Siemens és Halske cégnél fejlesztette ki első fontos találmányát, a higanygőz világítótestet azóta utcai lámpák millióiban alkalmazzák. A nemzetiszocialisták hatalomra jutása után, 1933-ban hazajött, és a Tungsramnál folytatta kutatásait, 1937-től Angliában élt, a brit állampolgárságot is megkapta.

A holográfia (a görög holosz és gráfia jelentése teljes kép) gondolatát 1947-ben fogalmazta meg, de az ötlet tizenhét éves korától izgatta. A technológia alapjait a hagyományos szórt fényforrásokat használva dolgozta ki, a gazdaságos megvalósítást az 1960-as évektől a fényhullámok intenzitását felerősítő lézer alkalmazása tette lehetővé. A holográfia lényege, hogy a fényképezéssel ellentétben a kép nem csak a fényhullámok intenzitását rögzíti, hanem – mivel a tárgyat koherens (interferenciaképes) fény világítja meg – a tárgyhullám és a referenciahullám találkozásakor fellépő interferenciaképet is. Az előhívott hologramot csupán a referenciasugárral megvilágítva rekonstruálódik a tárgyhullám, azaz a háromdimenziós kép. A holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott, a díj átvételekor a stockholmi kiállításon háromdimenziós önarcképet mutatott be.

Gábor Dénes hozzájárult a szövegtárolás, a betű- és alakzat-felismerés, az asszociatív információtárolás fejlesztéséhez. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálatában. Száznál is több szabadalmat jegyzett, találmánya volt a Wilson-kamra, amely méri a részecskék sebességét, a holográfiai mikroszkóp, univerzális analóg számítógép, és a lapos, színes tv-képcsövek kifejlesztésének is úttörője volt. Foglalkoztatta az emberiség jövője, a Római Klubnak készített jelentése azt akarta tudatosítani, hogy a Föld tartalékai végesek, kimerülőben vannak, új gazdálkodási módra van szükség. Figyelmeztetett a szociális stabilitás hiányából következő problémákra, aggasztónak találta, hogy a technológia és a társadalom szociális intézményei között egyre mélyebb szakadék húzódik, de bízott a megoldásban.

Magyarságát mindig büszkén vállalta, rendszeresen hazalátogatott, a Magyar Tudományos Akadémiának tiszteletbeli tagja volt. Utolsó éveit ágyhoz kötve, némán töltötte, de szelleme friss maradt. 1979. február 9-én halt meg Londonban, emlékére a Royal Society, melynek tagja volt, Gábor Dénes-díjat alapított.

Ő maga a holográfiát csak elméleti szempontból tartotta érdekesnek, még 1971-ben sem hitte, hogy életében hasznosítják. A hologram leginkább biztonsági azonosító eljárásként terjedt el, például a bankjegy- és okmánynyomtatásban, s új fejezetet nyitott a méréstechnika, a rendkívül rövid idő alatt végbemenő jelenségek vizsgálata terén, az ultrahanggal előállított hologramot geológiai feltárásoknál is használják. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai épületének aulájában látható hologram-szobra, az eredetit a BME Budafoki úti szoborparkjában állították fel. A Szent Koronáról készült térbeli hologramot a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. A tudós szellemi örökségét gondozó NOVOFER Alapítvány 1989 óta ítéli oda a Gábor Dénes-díjakat és életmű-díjakat a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítmények elismeréseként.

Forrás: MTI
Fotó: Associated Press – [1], Közkincs