Fergeteges!

Öles betűs cím a vidéki napilapban: „Fergeteges hangulatú katolikus bál volt”. A torzóban maradt mondat egyszerre nyegle és bárgyú. Lehet, hogy csak bombasztikusnak szánta a kiötlője, de nevetségessé tette az egész eseményt, amiről a cikk szólt. A fergeteges, katolikus, bál fogalmak együttállásáról nekem egy régi szólás ugrik be: kilóg a lóláb. Amúgy ez a lap tudósított már fergeteges maturanduszról, fergeteges tanévzáró ünnepségről, fergeteges pedagógusbálról, fergeteges táncház-találkozóról, fergeteges disznótoros vacsoráról – csak úgy röpködhettek a kolbászok, csülkök, oldalasok!

De megtudhattuk egy bennfentes tudósításból azt is, hogy a római katolikus püspökségen levetítették „Wim Wenders díjnyertes művét” a pápáról. Ám azt nem tudhattuk meg, hiába olvastuk el a cikket kétszer is, hogy mikor, hol és milyen díjat is nyert az ominózus film…

„Koós János 1937. november 21-én a romániai Gyergyószárhegyen született Kupsa János néven” – írták még az erdélyi sajtóorgánumok is, pontatlanul. A magyar állami hírügynökséget idézték nagy sietve, anélkül, hogy egy kicsit utánanéztek volna. Maga az énekes vallotta a születése körülményeiről, hogy Bukarestben látta meg a napvilágot, mert a szülei éppen ott tartózkodtak. S ez még a Wikipédián is így szerepel.

„A Megyei Kórház orvosigazgatójának állítása szerint…” – kezdődik a mondat az egyik cikkben, ami fogalomzavarról árulkodik. A szóban forgó kórházat ugyanis egy olyan gyermekorvos igazgatja, akinek menedzseri múltja és képesítése is van, ezért aztán helyesen: orvos igazgató. Azaz ez olyan igazgató, aki történetesen orvos is, nem pedig egy „orvosigazgató”, ami azt jelenti, hogy csak az orvosok igazgatója, főnöke, miközben nem feltétlenül orvosi képzettségű.

„Nagyváradi VSK U–Piteéti-i Argeé BCM U 81–73” – ez egy kosárlabda-eredmény a megyei lap sportoldaláról. Az eleje még magyarul van, a többi…

„A gimnázium a város egyik legnagyobb tanintézménye, melyben jelenleg 342 tanteremben 1.432 diák tanul.” Az igen! Ez aztán a bőség! Négy gyermekre jut egy osztály. Másként: négy diák „tölt meg” egy-egy termet. Aki ezt képes volt leírni, az nem itt él. Ráadásul még csak melléütésről sem lehet szó, mert a szóban forgó tanintézetben 47 tanterem szolgálja az oktatást, s ez a szám sehogy sem hasonlít a 342-re.

Amikor nem veszik komolyan az olvasót sem, meg saját szakmájukat sem, akkor a firkászok olyasmit is képesek leírni, hogy „a művészeti líceum a megye kulturális intézményei közül egyedüliként” emlékezett meg Brâncușiról születésének évfordulóján. Sokáig úgy tudtuk-hittük, hogy egy szakközépiskola (még ha művészeti profilú is) tanintézet, nem pedig kulturális intézmény…

„Az afrikai sertéspestis (a továbbiakban: ASP) a házi sertések és vaddisznók vírusos betegsége” – írja egyik lapunk tudálékos riportere, de fölöslegesen ad „eligazítást” a zárójelben, mert a továbbiakban egyszer sem írja le ezt, hogy ASP

Végül egy nyögvenyelős kampánykijelentés: „Az újvárosi szervezet székháza több eseménynek, programnak is helyt ad, nyugdíjastalálkozókat tartanak, születésnapokat és többek között Kirei Melinda Nagyvárad városi tanácsosa fogadóórákat is tart.” Nyilván nem helyt ad (elfogad, figyelembe vesz v. teljesít valamit, pl. kérést, fellebbezést) az a székház, hanem helyet. Az és kötőszó után egy másik tagmondat következik az összetett mondatban, ezt vesszővel választjuk el az előzőtől. Hogy a „többek között” mire vonatkozik, nem tudni, talán egyéb tevékenységekre, talán más személyekre. De ugyanilyen zavaros a „Nagyvárad városi tanácsosa” kifejezés, aki leírta, nem járatos a közigazgatásban, nem ismeri a közkeletű fogalmakat. Egy hozzáértő ilyenné formálta volna e mondatot: „Az újvárosi szervezet székháza több eseménynek, programnak ad helyet, nyugdíjastalálkozókat rendeznek, születésnapokat, és Kirei Melinda nagyváradi önkormányzati képviselő is tart itt fogadóórákat.”

Dénes László