Havi 300 ezerébe kerül a költségvetés hiánya

Bevallottan bosszantja Bekő Tamás nagykárolyi városmenedzsert, hogy politikai játszadozások eredményeként pingpongoznak az ország költségvetésével. Szerinte nem üdvös, hogy a politikai természetű viszály tárgya lett a büdzsé. Kiszámolta, hogy Nagykároly esetében mennyi mínuszt jelent mindez.

„Úgy tűnik, a két fél meg akarja mutatni, ki a legény a gáton… Persze mindkét fél azt állítja, hogy ő védi az ország érdekeit — én csak annyit tennék hozzá, hogy mi, az ország isszuk meg ennek a levét” — morfondírozott a városmenedzser. Persze — lévén akkurátus, mérnökember — kiszámolta a konkrétumokat. A költségvetés-tervezet írott részében, amihez hozzáférhetünk, két olyan tétel létezik, ami „kézzelfogható”, hiszen a többi olyannyira eldugott, hogy még a rutinos szakember sem lát tisztán a visszaosztási ok-okozati összefüggés ködében. A konkrét adatok egyike a jövedelemadóról szól, azaz, hogy a nagykárolyi közigazgatási egység területén begyűjtött jövedelemadóból eddig 43 százaléka maradt helyben, a javaslat ezt 60 százalékra emelné. Ennek értelemszerűen örülnek a helyhatóságok. Ellenben annak már kevésbé tudnak örülni, hogy bizonyos szociális költségeket az önkormányzatokra ruháznának át — Nagykároly esetében elsősorban a fogyatékkal élőket ápolók bérét, illetőleg a betegséggel élőknek járó illetményt jelenti. Ezt az összeget eddig 90 százalékában a központi költségvetésből fedezték (egész pontosan legtöbb 90 százalékát, ám rendszerint ki is fizették ezt a hányadot), és a fennmaradó 10 százalékot kellett hozzátenni a helyi költségvetésből. Az új törvény szerint ez úgy változna, hogy teljes egészében a helyhatóságok kell előteremtsék ezt az összeget.

A tavalyi számokat figyelembe véve kijelenthető Bekő Tamás városmenedzser szerint, hogy a jövedelemadóból maradó 20 százaléknyi többletbevétel megközelítőleg 5 millió lejt jelent Nagykároly esetében, azonban ezt az összeget teljes egészében „felemészti” többletfeladat. „Magyarán, amit kapunk, azt fel kell használjuk amoda, azaz több pénzt nem kapunk, igaz, mínuszban sem vagyunk” — összegezte a hivatalnok. Hozzátette, hogy ez a megállapítás csak akkor lenne érvényes, ha a két rendelkezés egyszerre lépett volna érvénybe. A jelenleg hatályos rendelkezés értelmében a többletfeladatot már január elsejétől el kell lássa a helyhatóság, azonban a kilátásba helyezett pluszjövedelem csak akkor „érkezne”, maradna helyben, amikortól a költségvetés törvénye megjelenik a Hivatalos Közlönyben — egész pontosan a következő hónap elsejétől.

„Mi már három hónapja kell fizessük a fogyatékos gondozókat, de az év első három hónapjára még mindig csak a 43 százalékot kapjuk meg” — mutatott rá az önkormányzati szakember a felemás helyzetre. Mint hozzátette: „Nagykároly esetében ez egy 1,2 millió lejes lyukat jelent”. Amennyiben nem jelenik meg a törvény márciusban, azaz azt nem hirdeti ki az államfő, akkor még áprilisban is csak a 43 százalék marad érvényben, azaz akkor már másfélmilliósra emelkedik a hiány.

Tovább értelmezve a történéseket két hónapnyi hiányért a kormány a ludas, hiszen későn tette le a költségvetés tervezetét, egyet pedig az elnöknek, aki nem írta azt alá. Amennyiben márciusban sem teszi, az további 300 ezernyi mínuszt jelent a Szatmár megyei városnak. (Illetve értelemszerűen arányosan hasonlót minden egyes önkormányzati egységnek.)

Mindez az „ország érdekében…” — utal a városmenedzser a vezetőpolitikum bevett szófordulatára. „Tapogatózunk itt a homályban, senki sem tud számolni semmit, eltelt három és fél hónap, semmiféle beruházáshoz nem merünk hozzákezdeni, mert jelenleg csak a saját jövedelmeinket tudjuk megsaccolni, az körülbelül 50 százaléka a teljes költségvetésnek” — fogalmazott. Mint hozzátette, így nehéz tervezni, előre gondolkodni. Szerinte ez egy tűrhetetlen állapot. „Nagyon örülnék, ha ennek két héten belül vége lenne” — mondta el. Emlékeztetett arra, hogy 2000-ben, első polgármesteri mandátuma idején csak júliusban fogadták el az azévi költségvetést. Reményei szerint immár nem abba az irányba haladunk. „Nem szeretném, ha igaza lenne Erdei D. István parlamenti képviselőnek, aki ironikusan a parlamenti vita során azt mondta, hogy ő már csak abban reménykedik, hogy év végéig lesz költségvetésünk” — tette hozzá. Mint nyomatékosította, Nagykároly és vélhetően minden önkormányzat szemszögéből nézve tarthatatlan állapot a mostani, hiszen nem tudnak, nem tudhatnak semmit, élnek egyik napról a másikra a saját jövedelmeikből. „Nem korrekt, hogy politikai jellegű csatározásoknak legyünk az áldozatai” — summázta mondandóját Nagykároly városmenedzsere.