Hajdanán

A kastélykertet járva — mégpedig egy 18 milliméteres objektívvel felszerelkezve — kereste a tócsákat a nagykárolyi származású Nemes Sándor. Tócsában tükröződve akarta ugyanis lencsevégre kapni, békaperspektívából a kastélyt, a dendrológiai parkot.

A legenda szerint Rákóczi vezérlő fejedelem pincéje sötét és nagyon hosszú, sok elágazása van. Három bejárata közül az egy az erdődi várhoz vezet, egy másik a Lyukashalomhoz (a Gencs felé húzódó út mentén, a...

Tatár János Zoltán képeivel szolgálunk. Koronavírusmentes napokat, valamint jó egészséget kívánunk Olvasóinknak.

Bikfalvi Zsolt képalkotásaival szolgálunk, illetve haikukkal. Illenek egymáshoz. 

Nagykároly vidéke a magyar honfoglalás időszakában. Romát Sándor nagykárolyi régész-történész foglalta össze nekünk a város történetének egy igen érdekes szakaszát. A várostörténeti sorozat ötödik részével szolgálunk. (Az előző részeket itt, itt, itt és itt találja.) Honfoglalásnak...

Ma is áll a kigyei kápolna, amely a kuruc szabadságharc idején elnéptelenedett település temploma lehetett. Évente szeptember elsején a vidék katolikus papjai mutatnak be búcsús misét a Szent Egyed emlékre szentelt kápolna előtt, az...

Tatár János Zoltán fényképeivel szolgálunk. Egy Nikonnal, D7200-as géppel készültek, többnyire Sigma 18–35 milliméteres objektívvel. Csodásak. Igaz?

Nagykároly, a történelmi Szatmár vármegye egykori központja, a mai megye nyugati részén, a nevét viselő síkságon terül el. A település Nagykárolyi-síkság a Nyírség keleti felén húzódik, tengerszint feletti átlagmagassága 150–160 m, ezzel mintegy 30–40...

A nagykárolyi származású Nemes Sándor képalkotásaival már többször is szolgáltunk. Ezt tesszük ez alkalommal is. Ez alkalommal Egerben járt. Turisták helyett ürességgel találkozott. Egy szomorú Egerrel. (Bízunk benne, hogy mihamarabb ismét élettel telnek meg ezek a terek is.)

Régészeti kutatások Nagykároly területén. dr. Hágó Attila Nándor nagykárolyi régész-történész foglalta össze nekünk a város történetét. A sorozat első részével szolgálunk ez alkalommal. Az átlagember számára a tudományos kutatással foglalkozó szakember mindig „csodabogárnak” számít, attól...