Elfuserált címek

Lássuk csak, mit a mond a „tudomány” a különféle művek címeiről: „A valódi cím a szöveg egészére vonatkozó indító formula, amely a globális kohézió eszköze. Sok esetben nem is mutathatók ki lineáris kapcsolóelemek a cím és a szöveg első textémája között. A címnek többnyire rámutató (deiktikus) vagy előremutató (kataforikus) szerepe van, jelzi, hogy mi fog következni, mi a szöveg témája, mondanivalójának lényege, rövid tartalma, milyen a hangulata. A jó cím felkelti az érdeklődést.” Na de ahhoz, hogy valaki (akárki) egyáltalán jó címet produkáljon, tudnia kell helyesen fogalmazni, jó viszonyban kell lennie a magyar helyesírással, s nem árt alaposan oda is figyelnie, hogy mi jön ki a tollából (akarom mondani billentyűzetéből). Íme, néhány példa:

Megkezdték a mezőgazdasági járadékkönycskék ellenőrzését (könycskék?)

Logisztikai Együttműködési Fórum a Partiumi Keresztény Egyetem (nem egyetemen?)

Határtalanul: Nagyvárad-Budakeszi (helyesen Nagyvárad–Budakeszi, mivel az érvényes magyar helyesírási szabályzat 264. cikkének b. pontja szerint két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük, a c. pont szerint pedig ugyancsak nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat, amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek)

Az első lépés ahhoz hogy járni tudjon (a hogy előtti vesszőt ez estben azért sem lehet „megspórolni”, mert a kötőszó az összetett mondat két tagmondatát köti össze, s a szabály egyértelmű: a tagmondatok határán a vesszőt mindig ki kell tenni, akár van kötőszó, akár nincs – AkH. 243/a)

Lelkész avatás Élesden (helyesen lelkészavatás)

Kaláka koncert (nyilván: Kaláka-koncert)

Sterbinszky a Gekkoban (helyesen Gekkóban, akkor is, ha ez esetben egy lokál nevéről van szó, mivel az idegen tulajdonnevek és közszavak utolsó a-ja, e-je, o-ja és ö-je helyett á-t, é-t, ó-t, ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban, amelyekben a szóvégi hang megnyúlik a magyar kiejtésben – AkH. 216/a szabály).

Egy éves előkészület után egy hetes kirándulás (helyesen: egyéves, egyhetes)

Autópályaépítésben is nagyon alulmaradunk (helyesen: autópálya-építésben)

A kelemenhunori elnöki szótár a téridőben (a szabályos alak: Kelemen Hunor-i)

Hét érem a judo megmérettetésen (magyar ember cselgáncsversenyen vesz részt, de ha már a tudósító mindenképpen a sportág idegen nevét akarta használni, akkor szabályosan így tehette volna: dzsúdómegmérettetésen vagy judo-megmérettetésen)

Gyalogos övezeteket a városokba (a „gyalogosoknak fenntartott terület” gyalogosövezet, ez jelentéstömörítő, másként jelentéssűrítő szóösszetétel, s ekként egybeírandó – az övezet nem tud gyalogolni, futni, járni-kelni, csak az ember…)

Dénes László