A szlovákiai és lengyelországi kiállítás sikere után hamarosan Nagykároly ad otthont az “Impresszionista grafika” című egyedülálló kiállításnak. A kiállítás 2023. 05. 30-tól 2023. 07. 27-ig lesz látogatható, és a modern művészet nagy mestereinek, az impresszionistáknak 38 eredeti grafikai alkotását mutatja be.
Az impresszionista irányzat változtatta meg a világ felfogását a festészet fogalmáról és nagyban hozzájárult a modern művészet megteremtéséhez. A kiállításon megcsodálhatjuk a 19-edik század talán legismertebb művészeinek – Paul Gauguin, Henri de Toulouse-Lautrec, Pierre Auguste Renoir, Edouard Manet, Armand Guillaumin, Alfred Sisley és Paul Cezanne – eredeti grafikai munkáit. Ezek a művek e mesterek művészeti örökségének nagyon fontos részét képezik, és a világ legnagyobb nemzeti múzeumainak és galériáinak gyűjteményeiben fellelhetők. A kiállításon együtt bemutatott művek az impresszionisták grafikai önkifejezését mutatják be, szellemi életük fontos részét, az itt megjelent eszméket festményeiken is megtaláljuk.
A KIÁLLÍTÁS
Chesauri Vasilii és Kesauri Aleksandre valamint a Szatmár Megyei Múzeum részéről Fetykó Amália Erika a kiállítás kurátorai. Az Art Expo SIA (Lettország) és a Collection Kesauri (Franciaország) együttműködésével készült és lett megszervezve.
A művészek és korszakuk részletes bemutatása után a kiállítás négy tematikus szekcióra oszlik:
1. Paul Gauguin “Avant et apres” című portfóliója.
2. Henri de Toulouse-Lautrec három műve.
3. Pierre Auguste Renoir, Paul Cézanne, Armand Guillaumin és Alfred Sisley öt műve.
4. Edouard Manet Baudelaire portréja.
Első rész – Paul Gauguins “Előtte és utána” című portfóliója.
Paul Gaugin “Avant et après” (1902 decembere, Hivaoa, Tahiti – január – február , 1903, Atuana, Marquesas) című utolsó naplójából készült portfóliójának heliogravűrjeit bemutató rész, 18 monotípiát és 10 oldalnyi rajzot tartalmaz. Gauguin az “Előtte és utána” című napló rajzainak és monotípiáinak kiadását pontosan abban a formában tervezte, ahogyan azt Erik Ernst Schwabach megvalósította – heliogravűrök formájában. Ebben az egyedülálló, 1918-ban készült kiadásban Gauguin művészi elképzelései teljes mértékben megvalósultak.
Második rész – Henri de Toulouse-Lautrec három alkotása
A második rész Henri de Toulouse-Lautrec egyik legnagyobb művészi szenvedélyével, a metszéssel, pontosabban a litográfiával ismerteti meg a látogatókat. Három kivételes alkotást láthatunk. Az első a Toulouse-Lautrec kedvenc modelljét és korának szupersztárját, Yvette Guilbert-t ábrázoló eredeti litográfia, a második a “Don Quijote és Sancho Panza / Halat kibelező nő” (1897) című kettős litográfia. Az utolsó alkotás a Toulouse-Lautrec által metszett (a lemez tartalmazza a művész monogramját) hatszínű litográfia és egyben színházi program- Fabre “L’argent” / “Pénz”.
Harmadik rész – Pierre Auguste Renoir, Paul Cézanne, Armand Guillaumin és Alfred Sisley öt műve.
Bár az impresszionista grafikák általában nem kaptak akkora figyelmet, mint az impresszionisták vásznai, mégis fontos művek, amelyek betekintést nyújtanak alkotóik képességeibe és elképzeléseibe.
A festők művei között találjuk Pierre-Auguste Renoir litográfiáit, amelyek a művész számára kedves témát – a női aktot – tükrözik. Vollard Renoir litográfiáiról beszél : Renoir házához mentem, egy litográfiai követ cipelő portás követett. Renoir éppen a műtermébe indult. Amikor megpillantotta a követ, felemelte a karját:
“Ott! És én most épp nagyon elfoglalt vagyok!”
Együtt mentünk tovább, de nem jutottunk messzire, mert a műteremhez vezető utcát rendőrkordon zárta el. Egyikünknek sem jutott eszébe, hogy május elseje van, amikor a “Munka ünnepét” az utcai rendbontással ünneplik. …
“Menjünk vissza hozzám” – mondta Renoir – “azonnal megcsinálom a litográfiádat”.
Ezután egy sor kis litográfiát készített feketével. Köztük van az én portrém és a festő Valtat portréja. De az album főleg női aktokból áll. Amikor egy nap megkérdezték Renoirtól, hogy hogyan szeret nőket festeni, habozás nélkül azt válaszolta: “Meztelenül!”.
Negyedik rész – Baudelaire portréja Edouard Manet-től.
Manet sosem volt a műkritikusok kedvence. De barátai és támogatói közé sorolhatta Émile Zolát, aki nyilvánosan támogatta őt a sajtóban, Stéphane Mallarmét és Charles Baudelaire-t, aki kihívásként tűzte ki célnak azt, hogy az életet a maga valójában ábrázolja. Manet cserébe mindegyiküket lerajzolta vagy megfestette.
A kiállítás a Szatmár Magyei Múzeum szervezésében az Art Expo S.I.A. (Lettország) és a Collection Kesauri (Franciaország) együttműködésével jött létre.
You must be logged in to post a comment.