A károlyiak java része nem vevő a balkáni stílusra

Poósz Szabolccsal, a Nagykárolyi Városi Tanács gazdasági bizottságának vezetőjével beszélgettünk. Méghozzá annak kapcsán, hogy tanácstagsági összeférhetetlenséggel vádolták meg. Mint mondja, nem szeret az ilyesmikre reagálni, hiszen az eleve magyarázkodásnak tűnhet. Ezúttal mégis kivételt tett.

1

– Hogy úgy mondjam, érdekes dolgok jelentek meg rólad az egyik nagykárolyi internetes felületen. Egyáltalán tudsz-e róla, ha igen, hogy viszonyulsz hozzá?

– Mindez körülbelül úgy fest, ahogyan a régi politikai vicc mondja: találjunk ki valamit az ellenfélről, és akkor elhíreszteljük, hogy a felesége prostituált. Erre a többiek: de hát nincs is neje. Az nem baj, azt magyarázza meg ő. Az én esetem is hasonló ehhez. Nekik van egy egyértelmű esetük, amelyben világos az inkompatibilitás. Éppen ezért kellett valakit találni az ellenfelek között is. Süssük rá, hogy az. Nagyon konkrét példákat tudnék felhozni arra, hogy az én esetemben miért nem igaz az, amit Ilie Ciută felhoz.

– Nos, itt a lehetőség, tedd meg!

– A lényeg: azzal vádolt, hogy különféle önkormányzati pénzek áramlanak be az általam adminisztrált cégekbe. Vegyük sorba a cégeket, amiket felsorolt! Szám szerint négy darab van. Szó volt a Romag Invest nevű vállalkozásról. Ő kivette azt, hogy a polgármesteri hivatal 2013-ban fizetett felém számlát. Ez így is történt, csakhogy az inkompatibilitás esetén nem a kifizetés dátuma a lényeges, hanem a leszámlázás dátuma. Jelen esetben 2003. március 8-án történt meg. A hivatal évekig nem fizette ki, volt is egy per ennek kapcsán, történetesen bepereltem az önkormányzatot, és meg is nyertem a pert. Annak megfelelően 2013-ban meg is történt a kifizetés. Nos, nagy összeférhetetlenség lehet, ha perrel tudtam kisajtolni a polgármesteri hivataltól a pénzt.

Egy másik cég a Novecom. 2009. december 31-én volt az utolsó számla kiállítva. Azaz 6 éve semmiféle számlázás nem történt. A korábbi számlák utólagos kifizetései történtek meg, de azok sem időben…

A harmadik vállalkozás esetében vélte a legnagyobb összeférhetetlenséget felfedezni Ciută úr, a Harcristi nevezetű cégünkről van szó. Nagykárolyban mindenki tudja, hogy a Victoria lagzis termet üzemeltetjük. Ellenben én abban a cégben február 2. óta nem vagyok igazgatói funkcióban, hanem mint szimpla közgazdász szerepelek. Az a munkaviszonyom. Ebben az esetben is esik tehát az inkompatibilitás. A hiba ott történt, hogy a tavalyi vagyonnyilatkozatokat vette figyelembe. A számlázás idén történt, de akkor én már nem voltam igazgatója a cégnek. A feleségemet is hírbe hozták mindennek kapcsán. A nejem abban a cégben 2014. április 7. óta nem szerepel. Megszületett ugyanis a kisfiunk, és ő lemondott a cégben. Április 7-én – hangsúlyozom ismét. Ehhez képest a számlázás, amit Ilie Ciută felhozott, és nagy tamtammal tálalt, az idén májusban történt. Több mint egy évvel később, teljesen alaptalan tehát a vád. Egyébként abban az esetben az ortodox egyház keresett meg bennünket, egyházi eseményt akartak nálunk tartani. Ennek semmiféle akadálya nem volt, bele is egyeztünk. Az eseményt követően tudatták, hogy egy megállapodásnak megfelelően a költségeket a polgármesteri hivatal állja. Egy ilyen esetben hogyan lehetne inkompatibilitás? Ezekben a cégekben egyetlen százaléknyi tulajdonom sincs. És mint mondtam: adminisztrátora sem vagyok a Harcrist vállalatnak.

A negyedik cég az Înfrățirea nevű mezőgazdasági társulás. Ott ténylegesen tizennégy éve cenzor vagyok. Idézőjelbe mondva: borzasztó nagy gazdasági összefüggés van a társulás és a polgármesteri hivatal között. 10 hektárnyi földet az Înfrățirea segítségével – azaz nem tőlük! –, az ő társult tagjaiktól megvásárolt 2008-ban a polgármesteri hivatal. Erre azért volt szükséges, mert nem volt a városnak területe, noha az kellett a fejlesztés érdekében. Utána jött a gazdasági válság, a terület megmaradt, ám nem használtuk fel. Egyébként a Teremi úti szociális lakások amellett épülnek. A területet nem tudtuk mire felhasználni, ezért otthagytuk az Înfrățireának, természetesen megdolgozásra, mint bárki másnak. Mint tudjuk, körülbelül nyolcszáz tagja van ennek a társulásnak, nos, az egyik a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal. Ráadásul nem az önkormányzat fizet a társulásnak, hanem fordítva. Nem igazán értem itt az inkompatibilitás vádját? Mi az összeférhetetlen?

– Már, ha felmerül a gyanú, még ha nem is tudják bizonyítani (merthogy természetesen nem te kell az ártatlanságodat bizonyítsd), az már káros. A folt rajtad marad…

– Pont ez nem teszik az egész ügyben. Nem igazán szeretek reagálni az ilyesféle vádakra. Úgy érzem, hogy az igazi nagykárolyi ember ódzkodik ettől a balkáni stílustól, amihez ők vannak hozzászokva. Bemocskoljuk a másikat, így mondjuk, úgy mondjuk, keresztül kasba, nem számít az, hogy igaz-e, vagy sem… N-szer bebizonyosodott már, hogy a vádjaik nem igazak, ám mégis előjönnek velük. A mostani eset is példája ennek. Úgy éreztem, hogy most kivételesen ki kell mondanom az álláspontomat, az igazamat meg kell védenem. Többször amúgy nem fogom… Egyszerűen nem érdemes felvenni a kesztyűt. A mi választópolgáraink, de akkor a károlyi emberek java része nem vevő erre az igazán balkáni stílusra, amit ők képviselnek.

– Úgy érzed tehát, hogy inkább személyesen téged kérdezzenek meg azok, akiknek veled kapcsolatban kérdésük van?

– Igen. Szeretnék még arra a rágalomra is reagálni, miszerint nem tartottuk meg a szakbizottsági gyűlést a legutóbbi tanácsülést előtt. El voltam utazva, a tanácsülés előtt értem haza. Tulajdonképpen nem is nagyon lett volna, mikorra összehívjam a bizottságot. Ellenben bárki alátámaszthatja, hogy egyébként mindig összeülünk. Azt hiszem, hét éve vagyok tanácsos, egyben a bizottság elnöke, és a hét év alatt talán, ha két alkalommal elmaradt a bizottsági gyűlés. Ráadásul függetlenül attól, hogy rendes havi vagy rendkívüli tanácskozásról van szó, noha a törvény csak a rendes havi tanácsülés esetében kötelez erre. Akaratomon kívül történt így, igazságtalannak érzem az ezzel kapcsolatos rágalmakat. Főleg annak a tekintetében, hogy a tanács tagjainak jogában áll különféle okmányokat kikérni. Nos, ezzel a jogcímükkel rendszeresen élnek is a Nemzeti Liberális Párt tagjai, itt ülnek órák hosszat a városházán, és lapozzák, hogy ki, milyen költség, milyen nyilatkozatot tett le stb. A cikkükből is látszik mindez. Szóval óriási probléma, hogy ez egyszer nem tartottam szakbizottságot. A felmerülő kérdéseit feltehette volna a hivatal illetékeseinek. Azaz ebben az esetben is csak a rossz szándékot láthatom.