Gazdatalálkozót tartottak ma Piskolton. A mezőgazdaság fejlesztéséről tanakodtak. Elhangzott: vannak támogatási lehetőségek, ellenben ezek felhasználásához szemléletváltásra is szükség van.
Nem is tudnak, de nem is akarnak mindent elmondani a mezőgazdasági fejlesztési elképzelésekről — nyomatékosították rögtön az elején. Egyébként ma Mikolán kívül Piskolton volt gazdatalálkozó a megyében. Utóbbi település református gyülekezeti termében mintegy húsz gazdának szólt a lehetőségekről Kovács Szabolcs falugazdász, illetve Tóga István, a Leader-közösség Dél-nyugat-szatmári Akciócsoportjának menedzsere. Mint nyomatékosították, ízelítővel szolgálnak, és akit érdekel mindez, aki nyitott a változásra, az idővel úgyis megtudja a számos, egymás mellett futó elképzelést.
A falugazdász Kovács Szabolcs ismertette: végre elérkezik Szatmár megyébe is Magyarország külhoni mezőgazdászoknak szánt támogatási rendszere. Jelenleg az adatbázis kiépítése történik, ennek jegyében jött létre ez a találkozó is. Ugyanakkor a falugazdász-hálózatnak feladata a szakmai tanácsadás is. A közeljövőben például Nagykárolyban tartanak majd előadásokat neves szakemberek, illetőleg a mezőgazdaság különféle válfajaiban tevékenykedő cégek. Arra a rendezvényre is várják az érdeklődőket — emelte ki, és hozzátette, hogy konkrét képzések is lesznek, melyeken oklevelet kaphatnak a részvevők, de még fontosabb az, hogy valós tudást is.
Ebben az első lépésben tehát nyilvántartást hoznak létre — hogy lehessen tudni, például Piskolton hány gazda foglalkozik zöldségtermesztéssel, mindezt mekkora területen teszi, milyen támogatásra lenne szüksége stb. Az adatok összegzése révén derül ki, milyen támogatási forrásokra van szükség itt, a Partiumban.
Rámutatott arra, hogy ebbe a folyamatba illeszthető a nemrégiben megtörtént államtitkári, vagy az éppen mezőgazdasági tárcavezetői látogatás. Ezeken az alkalmakon is kiderült, hogy a magyar kormánynak célja továbbra is segíteni a külhoni magyar gazdákat. Viszont nem egyfajta adományra kell számítani, hanem életképes elképzelésekhez való hozzájárulásra. A következő évi, a 2020-as költségvetésben már erre a célra is el fognak különíteni egy összeget, melyből vélhetően két támogatási lehetőséget pályázhatnak meg immár az itteni gazdák. Egy, a kisebbeknek, közepeseknek szóló, melyben talán 15 ezer eurónyi támogatás igényelhető, egyelőre nem tudni, mekkora önrészt kell hozzátenni. Míg egy nagyobb, amely a mezőgazdasági tárcavezető elmondása szerint azoknak szól majd, akik az előbbi támogatásban részt vevőket kiszolgálják, azaz például a gazdatárulásoknak, -szövetkezeteknek.
Tóga István menedzser beszélt némileg részletesebben a több szálon futó gazdaságélénkítő folyamatokról. Mindenekelőtt tisztázta, hogy akár szerte a vidéken, Piskolton is évről évre kevesebben művelnek földet; egyre kevésbé képzelik el helyben a jövőjüket a fiatalok. Mint kiemelte, mindez oda vezethet, hogy gyakorlatilag megszűnik a vidék. Hogy a folyamatot megállítsák, egyre többen „gondolkodnak együtt”, keresik a kilábalási lehetőségeket. Rámutatott például arra, hogy a Leader-program bár egy csepp a tengerben, de 6 millió eurónyi támogatást biztosított e tájegység mezőgazdaságának a fejlesztésére. Szintén ebbe a sorba illeszkedik az, hogy a magyarországi támogatási rendszer immár a Partiumra is fókuszál, nem csak a Székelyföldre, a Mezőségre. Hangoztatta ugyanakkor ő is, hogy ezek a lehetőségek semmiképpen sem „alamizsnát” jelentenek, hanem hozzájárulást. Ezért javasolta ő is, hogy az érdeklődők iratkozzanak fel az adatbázisba. Ugyanakkor meghívta az érdeklődőket az együttgondolkodásra.
Beszélt arról, hogy a termelőknek — így a piskolti gazdáknak is — az a gondja, hogy kiszolgáltatottak. A folyamatból, amely során az elvetett magból a kész termék eljut a háziasszony levesébe (például a zöldségtermesztés esetében), a termelő határozhatja meg a legkevésbé az árat. Hogy ez a kedvezőtlen jelenség megváltozzon, hogy a gazdák csak azzal foglalkozzanak, amihez értenek, ami az ő feladatuk, azaz a termesztéssel, szerencsés lenne egyfajta szövetkezeteket létrehozniuk. Úgy például már országos szinten is megjelenhetnének a terményeikkel. Törvény írja elő, hogy a hipermarketeknek legalább felerészben hazai terméket kell árulniuk. Azonban a gazdák egyenként nem tudnak szerződni az óriási cégekkel, közösen viszont igen.
Konkrét példákat is felhozott: országos viszonylatban Halmi vidéke biztosítja az eper 80 százalékát. Létre is jött egy társulás egy támogatás kapcsán, hűtőház is lett, ellenben az a szövetség nem életképes. Kolozs megyében viszont egy, a jórészt zöldségtermesztő piskoltiak számára különösen érdekes szövetkezet működik, amely több millió eurós profittal zárta az utóbbi évet. Hangoztatta, hogy mind magyarországi, mind romániai, vagy európai uniós források akadnak, de mindehhez a szemléletváltás is szükséges. Azaz alkalmazkodni kell az igényekhez, a lehetőségekhez. Ők ebben tudnak, próbálnak segíteni. Összegzésként felvetette: „lássuk meg közösen, hogy mi a kiút Piskolton!”
Kérdések is érkeztek szép számmal. A konkrét példák érdekelték leginkább a jelenlévőket, fel is merült annak az igénye, hogy közösen ellátogassanak a Kolozs megyei szövetkezethez, lássák meg, hogy kezdtek hozzá, hogyan is lett életképes az a társulás.
You must be logged in to post a comment.