Gondolatébresztő posztban foglalta össze Razvan Nintas klubvezető, szakmai irányító azt a munkát, ami a Nagykárolyi Victoria VSK & FC Viitorul Carei Gyermek- és Ifjúsági Központban történik. A klubváltásokról, a növendékek fejlődéséről is kifejtette véleményét a szakember.
A labdarúgás nem csupán sport, hanem társadalmi jelenség is, amely érzelmeket, szenvedélyt, ambíciókat és néha eltérő véleményeket hoz felszínre. Ezzel a bejegyzéssel – abban a minőségben, amelyben dolgozom – szeretnék néhány gondolatot megosztani arról a munkáról, amelyet kollégáimmal együtt végzünk.
Az elmúlt 3–4 évben nagyon sok, a Nagykárolyi Victoria VSK & FC Viitorul Carei Gyermek- és Ifjúsági Központban nevelkedett gyermek került olyan klubokhoz és akadémiákhoz, amelyek bizonyos korosztályok számára magasabb szintű versenyzési lehetőségeket biztosítanak.
Ezeknek az átigazolásoknak egy része U15-ös korban, 10–11 évnyi képzés után történt, más esetekben U8–U12 korosztályban, 3–6 évnyi képzés után.
Jelenleg a következő kluboknál játszanak játékosaink:
🔹 35 gyermek a Partium Akadémián (Szatmárnémeti)
🔹 2 az FK Csíkszereda Akadémián
🔹 2 a Kisvárda Akadémián
🔹 3 az LPS Szatmárnémeti csapatában
🔹 1 a DEAC Debrecen csapatánál
🔹 1 a DVSC Debrecen csapatánál
🔹 1 az Unirea Tasnád (3. liga) csapatában
Az elmúlt 3–4 évben több jelenlegi vagy korábbi utánpótlás-játékosunk a város felnőtt csapatában is szerepet kapott.
A Nagykárolyi Victoria VSK & FC Viitorul Carei Gyermek- és Ifjúsági Központ elsősorban képzőközpontként működik.
Az első években (kezdeti szakasz – előkészítő teljesítményszint) a hangsúly a következőkön van:
* helyes sportnevelés
* technikai és mozgásfejlesztés
* fegyelem, viselkedés és mentalitás
U15-ig ez a modell hatékony, és a gyermekek fejlődése is igazolja ezt.
A gyermekek U15 előtti távozása nem a projekt feladását jelenti, hanem:
* egy hosszú idő alatt felépített erős alap eredményét
* annak természetes következményét, hogy egyes játékosok láthatóvá és vonzóvá válnak olyan struktúrák számára, amelyek magasabb szintű versenyekhez férnek hozzá
👉 Egy gyermeket nem toboroznak, ha nincs már felkészítve.
👉 A képzés itt történt, a Nagykárolyi Victoria VSK & FC Viitorul Carei központjában, nem az átigazolás pillanatában.
A legtöbb távozás nem a képzés minőségének hiánya miatt történik, hanem:
* a korlátozott hozzáférés miatt erősebb bajnokságokhoz egy bizonyos kor után
* a szülők azon vágyából, hogy felgyorsítsák gyermekük sportpályáját, anélkül hogy figyelembe vennék a valódi fejlődési perspektívát
Ez strukturális különbség, nem értékbeli különbség a klubok között.
Néhány szülő: összekeveri a hosszú távú fejlődést az azonnali eredménnyel, és vonzza őket az az elképzelés, hogy a gyermek „egy szinttel feljebb” lép. Fontos megérteni, hogy ebben az életkorban a képzés fontosabb, mint a verseny, és a valódi fejlődést nem a klub neve, hanem az idővel felépített alap határozza meg.
* a túl korai váltások és a sietség rövid távon előnyt jelenthetnek, de hosszú távon negatívan hatnak:
* a gyermek érzelmi stabilitására
* a tanulási folyamatra
* a sport iránti örömre
* központunk hisz a lépésről lépésre történő fejlődésben, a gyermekek egészséges növekedésében és az olyan döntésekben, amelyek valóban az ő érdeküket szolgálják, nem pedig a pillanat nyomása alatt születnek.
* a teljesítményt nem lehet siettetni.
* előfordul az is, hogy egyesek a klubot szolgáltatónak, nem pedig nevelési partnernek tekintik.
* döntéseiket gyakran nyomás, félelem vagy más gyermekekkel való összehasonlítás befolyásolja.
Ebből adódhat:
* a bizalom hiánya
* elhamarkodott döntések
* hálátlan hozzáállás a sok év munkájával szemben.
A klub és az edzők számára:
* minden távozás egy befektetett idő, energia és érzelmi kötődés elvesztését jelenti
* a hálátlanság a morált érinti, nem a szakmai teljesítményt
Ez az érzelmi megterhelés természetes, de nem határozza meg a munka értékét.
A Nagykárolyi Victoria VSK & FC Viitorul Carei Gyermek- és Ifjúsági Központ, amely folyamatosan mintegy 200 nagykárolyi gyermekkel dolgozik, a befektetett munka és a több száz, illetve több ezer munkaóra alapján az alábbi általános következtetéseket fogalmazza meg:
* Sport szempontból: a klub magasabb szintre kész játékosokat nevel
* Képzési szempontból: a munkát még a korai átigazolások is igazolják
* Strukturális szempontból: egy bizonyos kor után a megfelelő versenyek hiánya objektív hátrány
* Emberi szempontból: a szülői reakciók inkább a nyomásból és mentalitásból fakadnak, nem a hálából vagy korrektségből.
A klub nem azért veszít játékosokat, mert nem teljesít, hanem azért, mert jól teljesít egy olyan rendszerben, amely hosszú távon nem támogatja megfelelően.
You must be logged in to post a comment.