Nagykároly egyik igen szép épületében, a Szent László Közösségi Házban felettébb gazdag kulturális élet folyik. A késő szecessziós stílusú, viszonylag egyszerűbb formájú, nem túlságosan burjánzó, ízlésesen díszített homlokzattal rendelkező épület épületről, annak történetéről, rendeltetéséről beszélgettünk Vénig Árpád gondnokkal.
A katolikus legényegylet létesítését Nagykárolyban az indokolta, hogy a város lakosságának nagy többségét alkotó katolikus felekezetűek között jelentős réteget alkottak a kisiparosok, elsősorban csizmadiák, szabók, szűcsök, tímárok, asztalosok, akik számottevő fiatal iparost jelentettek, foglalkoztattak. A fiatal iparos réteg művelése és erkölcsi nevelése a 19. század utolsó negyedében a nagykárolyi római katolikus plébánia egyik fontos célkitűzésévé lett, ennek eredményeképpen elhatározták, hogy létrehoznak egy katolikus legényegyletet. Az intézmény számára a plébánia székhelyet (házat) épített, s 1892-ben megalakult az egyesület. Szabályzata értelmében két társelnök vezette az egyik az egyházi, a másik pedig a világi elnök.
Az egyesület székházában könyvtárat már akkoriban létesítettek, a székházban (meghívott előadóknak, illetőleg máshonnét érkezők számára) szállószobát is berendeztek. Rendszeresen (a fiatal iparoslegények ismereteinek, látókörének fejlesztésére, életszemléletük, erkölcsi magatartásuk fejlesztése céljából) előadásokat is tartottak az épületben, továbbá az iparoslegények szórakoztatására sokféle rendezvényt szerveztek, ugyanakkor az ártatlan szórakozásnak is teret biztosítottak, így volt például biliárdszalon is, méghozzá a mostani kisteremben. Ez az a terem, amely napjainkban különféle tárlatoknak szolgál otthonául. Mostanában több fotókiállítást is itt lehetett megtekinteni a 80 négyzetméter körüli dél-nyugati fekvésű, nagyon világos teremben.
A díszterem is úgy nézett ki egy évszázada, mint most: nagy világító ablakokkal az épület teljes hosszában helyezkedik el. 184 négyzetméteres nagyságú nagyon szép déli fekvésű, hozzávetőleg 5 és fél méteres belmagasságú a díszterem, az akkori viszonylag kisebb igényeknek megfelelő méretű színpaddal, behúzható függönnyel készült.
Az emeleten lévő legkisebb terem pedig 36 négyzetméteres, jelenleg a klubterem elnevezés van a bejáratára kifüggesztve. Ebben kisebb étkezéssel egybekötött fogadásokat lehet megtartani, zömében 25–40 fős rendezvényeket szolgál helyszínéül, volt már ott céges bemutató, számtalan tanfolyam, vagy éppen állásinterjú.
Az udvaron viszont, a mostani Kiwanis egy nyitott teraszos épület volt, és majd utólag építették azt be. Szintén máshogyan nézett ki a mostani üvegépület is: egy nyitott terasz volt, és nem volt elkerítve az udvar, tehát az egész kerttel együtt egy telket alkotott.
A legényegylet működését a kommunista hatóságok 1945 után betiltották, megszüntették, a könyvtárát, az egylet tulajdonát képező ingóságokat elkobozták, épületét pedig államosították. Abban az időszakban ‘Clubul 9 mai’, azaz ‘Május 9-e klub’ volt az elnevezése. Eleinte persze nagyrészt csak a párt legfontosabb embereinek volt ott a szórakozóhelye, de idővel a szélesebb közönség felé is megnyitották. Az udvara egy sörkertet alakítottak ki, majd a ’60-as és ’70-es években minden hétvégén zenekar koncertezett ott, lehetett péksüteményeket venni, cukrászkészítményeket, esetleg kisebb ebédet, vacsorát.
Miután átkerült a város tulajdonába nagyon sok lakodalmat tartottak az épületben, igaz, akkortájt még nem volt divat a 300–400 fős lagzi, így a kisebb, 100–120 fős összejövetelekre tökéletesen megfelelt az épület. A ’90-es években egy grillsütőt építettek az udvarra. A 90-es évektől a Kiwanis nagykárolyi szervezete bérelte az épületet, egy vállalkozó átalakította, és jótékonysági bálokat és különböző rendezvényeket szerveztek bele. Minden évben hagyományosan karácsonykor gyűjtést rendeztek és kiválasztottak egy alapítványt vagy egy szegényebb sorsú közösséget, amelyiket támogatták az összegyűlt pénzből.
2006-ban az államtól visszaszerzett épületet a Szatmári Római Katolikus Püspökség felújította külföldi segítséggel, majd ősszel a felszentelést követően átadta a Nagykárolyi Főesperességnek Szent László Katolikus Közösségi Ház néven. Az épület és innentől ismét intézmény céljaként a nagykárolyi főesperességhez tartozó lelkiségi csoportok, kisközösségek, mozgalmak, egyesületek, szervezetek rendezvényeinek, programjainak kiszolgálása, közösségi központtá tétele lett meghatározva. Továbbá a közösségi élet biztosítása a nagykárolyi és környéki keresztény fiatalok és minden korosztály számára. A keresztény kultúra és szellemiség ápolása, valamint a vallási, ifjúsági, kulturális programok, rendezvények helyszínének a biztosítsa, illetőleg ezen tevékenységek elősegítése, motiválása szintén szerepel egyebek mellett a célkitűzések között.
Rendezvények, összejövetelek, civil fórumok, előadások, koncertek, kiállítások, konferenciák, családi és baráti összejövetelek, ünnepek megtartásához biztosítanak méltó helyszínt, illetve felszerelést. Forduljanak hozzájuk bizalommal, igyekeznek minden igényre megoldást találni!
Az árak: a díszterem 80 lejes; a klubterem 40 lejes; a kisterem 50 lejes óránkénti áron bérelhető. Egy napra a díszterem 400 lej, a kisterem 200, míg a klubterem 200 lej. Télen a közköltségekhez is hozzá kell járulni, ami napi szinten 80 és 120 lej között ingadozik, az időjárás függvényében. Az udvaron található 120 négyzetméteres, teljesen felújított, két nagyobb helyiségből, konyhából és mosdóhelyiségekből álló klubházat 400 lej ellenében adják ki 24 órás időtartamra, óránként 80 lej a bérlési díj, amihez hozzáadódik a közköltségi hozzájárulás (ezt mérik), terítéket, székeket, asztalterítőket díjmentesen biztosítanak. Összevont termékajánlatokért, személyre szabott ajánlatokért forduljanak hozzájuk bizalommal! Szeretettel várják Önt is a Szent László Közösségi Házban!
You must be logged in to post a comment.