A romániaiak többsége szerint, idegen hatalmak akadályozzák az autópálya-építést

A romániaiak túlnyomó többsége úgy véli, másodrangú polgárokként kezelik őket az Európai Unióban, míg a megkérdezettek többségének véleménye szerint, Magyarország el akarja venni Erdélyt Romániától – többek között ezek derültek ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet által végzett felmérésből.


A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 78,2 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, miszerint a románokat az EU másodrangú polgáraiként kezelik, 20,4 százalék nem értett egyet ezzel, 1,4 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A válaszadók 50,2 százaléka szerint bizonyos európai államok gazdasági megfontolásból akadályoztatják Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását. 43,5 százalék szerint Románia azért nem tagja még a schegeni térségnek, mert nem teljesítette a csatlakozási feltételeket.

A megkérdezettek 55,9 százaléka úgy véli, hogy a külföldi vállalatok tehetők felelőssé a romániai légszennyezésért, 35 százalék a hazai vállalatokat okolja, 9,1 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Ugyanakkor 47,3 százalék véli úgy, hogy külföldi cégek végzik az illegális fakitermelést, 45,8 százalék szerint főleg hazai vállalatok és polgárok tehetők felelőssé emiatt, 6,9 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A felmérés szerint a válaszadók 58,2 százaléka nem értett egyet azzal a kijelentéssel, miszerint: “Idegen hatalmak akadályozzák a romániai autópálya-építést, hogy gátolják az ország fejlődését”. 35,4 százalék egyetért a kijelentéssel, 6,4 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A megkérdezettek 49,5 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, amelynek értelmében “Magyarország el akarja szakítani Erdélyt Romániától”, 43,2 százalék nem ért egyet ezzel, 7,4 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A válaszadók 87,2 százaléka véli úgy, hogy Romániának meg kell védenie a területén élő etnikai kisebbségek jogait, 11 százalék nem ért egyet ezzel, 1,8 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A közvélemény-kutatás március 1-je és 12-e között készült, 1100 személy megkérdezésével. A hibahatár plusz/mínusz 2,95 százalék. AGERPRES