A svábok történetének tára — immár románul is

Vonház István A Szatmár vármegyei német telepítés című alapvető művének legfrissebb kiadását mutatták be csütörtök este a Károlyi-kastélyban. A szépen kivitelezett kötet sajátossága, hogy immár a román nyelven értők is hozzáférhetnek a szatmári svábság történetéhez.

Nagyszámú, ám főként nem nagykárolyiakból álló közönség vett részt a bemutatón. Ennél illendőbb helyszínt el sem lehet képzelni az alkalomnak — hangzott el. A nagybányai Petre Dulfu Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Teodor Ardelean szól a nagyérdeműhöz. Eszmefuttatásában kitért Vonház munkájának nagyszerűségére. Elmondta továbbá, hogy a megjelenés a nagykárolyi születésű, ám Nagybányán élő Blaskó Istvánnak köszönhető. A maga rendjén a mérnökember-vállalkozó kifejtette, hogy a deportálás szörnyűségét megszenvedő édesanyja előtti tiszteletadás jegyében érezte szívügyének a könyv megjelentetését. Főleg a románok számára alapvető ez, hiszen a tapasztalatai szerint nem ismerik a svábság múltját. Nagykároly polgármestere, Kovács Jenő üdvözölte azt, hogy napvilágot látott ez a kiadvány. Beszélt a svábokról, akik építői, példamutatói e vidék közösségének. Azon sajnálatának adott hangot, hogy mára nagyon sokan vissza-, vagyis talán inkább elköltöztek őseik óhazájába. Nagybánya volt helyettes elöljárója, a nagykárolyi születésű, ám csanálosi gyökerekkel rendelkező Ludescher István arról beszélt, hogy számos érdekes és érdemes tudnivalóra lelhetünk a könyvben. Méltatta ugyanakkor a felújított kastélyt, mint rámutatott, óriási az ellentét a mostani állapot, illetve a fiatalkorában tapasztalt között, amikor pionírház működött itt, s szerinte annak köszönhetően pusztult le különösen is az egykori főúri rezidencia.

A kiadványt számos adat fényében ismertette dr. Ștefan Vișovan egyetemi tanár. A Német Demokrata Fórum megyei szervezetét több mint két évtizeden keresztül vezető Johann Forstenheizler, a Német Demokrata Fórum regionális szervezetének tiszteletbeli elnöke kontextusba helyezte azt, hogy nekik, a sváb identitás feltámasztását, megőrzését célul kitűző szervezetnek mit is jelentet ez a kiadvány. Mint rámutatott, mindenkoron törekedtek arra, hogy minél többekhez eljuthasson, megismerhessék a sváb emberek a saját történetüket. Ennek okán üdvözölte, hogy megjelent immár a román nyelvű változat is.

A beszédekben mindahány felszólaló méltatta egyebek mellett a svábok példás munkamorálját. Bogdan Georgescu, a nagykárolyi önkormányzati kulturális igazgatóság vezetője például arról szólt, hogy a helyhatóság igyekszik mindahány itt élő közösségnek lehetőséget adni arra, megmutathassa az értékeit. Ennek szellemében is fontosnak mondta a kiadványt. Utalt ugyanakkor abbeli tapasztalatára, miszerint az emberek zöme kevésbé ismeri szűkebben vett lakhelye történetét, mintsem az országét, a kontinensét. Bízik abban, hogy e kiadvány révén is mind többen megismerik, hogyan, miért is kerültek ide a svábok, illetve mi mindennel járultak hozzá mindahhoz, amit a mindennapokban megismerhetünk. George Achim volt szenátor, irodalmár, egyetemi tanár szintén eszmefuttatással örvendeztette meg a jelenlévőket. Érzése szerint a könyvet lapozva a tájegység, a szűkebben vagy tágabban vett régió utóbbi 300 évének a múltjával ismerkedhetünk meg. Perspektívaváltást szorgalmazott annak kapcsán, hogy ma a svábok nem német nyelvűek. Meglátása szerint a többi között a kis létszámuk okán váltottak más nyelvre, jellemzően a magyarra. Ellenben üdvözlésre méltónak tartja azt, hogy újabban többen kettő-, avagy háromnyelvűekké lesznek a svábok közül, azaz így német nyelvűek is.

Többen hozzászóltak még, így tett például a börvelyi születésű Pécsi Ferenc volt parlamenti képviselő, Kerekes Roland vállalkozó, Walter Übelhart író, az NDF nagybányai szervezetének alelnöke. A vidékre jellemző toleranciáról beszéltek, hogy mi mindent köszönhet ez a tájegység a sváboknak. Nem így tett a nagykárolyi Daniela Ciută önjelölt történész, provokátor, blogger stb. Üdvözölte a kiadvány, hiszen végre románul is megismerhető a táj történetének ez a fontos mozzanata. Ugyanakkor nem állta meg, hogy ne szúrjon oda — még, ha képletesen is —, és hozzátette: szerinte a svábok magyarnyelvűvé válása annak tudható be, hogy mindösszesen 1919 után tanulhattak a saját anyanyelvükön. Amúgy ő úgy tudja, hogy „ide, a mi országunkba jöttek”…

A rendezvény méltóságteljes alaphangját a Karoler Trió adta vissza. Zenével, sváb muzsikával kedveskedett a nagyérdeműnek a Lőrincz Tünde, Lőrincz Szilveszter és Johann Vezér alkotta formáció.

A rendezvény létrejötte kapcsán amúgy — információink szerint — előzetesen nem egyeztettek sem a nagykárolyi, sem a megyei NDF-fel. A szépen kivitelezett, gondos nyomdai munkálattal megvalósított kiadvány meg lehet vásárolni a kastélyban, mégpedig 80 lejes áron.