Milyen legyen az új nagykárolyi köztéri szobor, mely az Itóka és Ady Endre közötti barátságnak állít majd emléket. A kezdeményezőktől megtudtuk: semmiképpen sem szeretnék befolyásolni az alkotót, ennek megfelelően kérjük, ne olvassa az alábbi sorokat.
Mint beszámoltunk róla, a pénteken megtartott tanácsülésen ismertette a szoborállítási szándékot Kovács Jenő polgármester. A kezdeményező Putovits Tünde tanácstagtól azt is megtudtuk, hogy szakértői bizottságot hívtak össze az ügy érdekében. Az idő rövidségére való tekintettel meghívásos versenyt tartanak – gyakorlatilag a felkért szobrászművészeknek egyfajta pályázatot kell eljuttatniuk a bizottsághoz, az alapján döntik el, kit kérnek fel a köztéri szoborcsoport elkészítésére.
Igyekeznek szabad kezet adni a művészeknek. Például azt sem írják elő, hogy ülniük vagy állniuk kell-e az alakoknak. Persze fontos kritérium, hogy Marchiș Otiliát és Ady Endrét ábrázolja a szobor.
Nos, arra voltunk kíváncsiak, hogy a bizottság egyik tagja, Stefan Gnandt képzőművész milyennek alkotna meg egy Itóka- és Ady-emlékfestményt. Válaszában hangoztatta, hogy ilyesmi nem lesz. (Legalábbis ő nem tud róla.) Bevallottan megleptük a kérdésünkkel.
„Hogy milyennek képzelek el egy ilyen képet? Valószínüleg egy nagyobb (50×70 cm) méretű grafikai kompozíciót rajzolnék… Ez a spontán reakció. De meg lehet oldani (meg tudnám…), olajfestékkel vásznon. Adyt állva, egyik keze annak a korabeli széknek a támláján, amelyen az Otilia / Itóka ül. Szecessziós hangulatú lenne a kép” – fejtette ki. Hozzátette azt is: „bárki is festi vagy rajzolja meg a képet, nagyon kell tudjon rajzolni, mert portrékról van szó”.
Ezen gondolat mentén a szobrásznak is ügyelnie kell arra, hogy a két személyt „idézze meg” a köztéri alkotásokon. A portréjukat hozza létre.