A szentéletű püspökről

Márton Áron püspökről szóló dokumentumfilmet vetítettek vasárnap délután Kaplonyban.

Isten szolgája Márton Áron püspökké szentelésének 80. évében, születése 123. évfordulóján rendhagyó alkalomra várták a híveket a kaplonyi Szent Antal római katolikus templomba. Vasárnap kora délután illő számú részvevő jelenlétében mutatta be Nagy Zoltán székelyudvarhelyi tanár, Márton Áronról, Erdély szentéletű püspökéről szóló dokumentumfilm-jellegű alkotását. A három DVD-nyi összeállítás 105 részből áll, javarészt interjúkat, visszaemlékezéseket tartalmaz, de a szent életű püspök több hangfelvétele is megtalálható benne. Összesen 47 személy szólal meg, őket az alkotó kérdezte, és sokuk már nem él. Az összeállításban egyébként egész pontosan 3373 képet láthatunk, melyek közül mindösszesen 335-öt készített Nagy Zoltán, a többi mindahány korabeli felvétel. A lemezek nagyjából Márton Áron életútját követik, az első az ifjúságáról szól, a második a diadalmas bérma útjairól, a harmadik meg főként az idős korát, illetőleg a temetését tartalmazza, illetőleg a róla szóló méltatások is itt kaptak helyet.

Márton Áron amúgy az az ember, akiről a romániai titkosszolgálat — mind a második világháború előtt és alatt, mind pedig már a kommunista rémuralom alatt a legtöbbet megfigyelt, lehallgatott. A Kaplonyban lejátszott interjútöredékek között elhangzott például az is, hogy a megfigyelése olykor igen nagy feladatot jelentett a hatóságoknak — például mindegyre nehezen oldották meg az irodájában elhelyezett hangfelvevő javítását annak megromlásakor. Persze több különösen megható beszélgetés is elhangzik, ilyen a húgával, az interjúzás alkalmával több mint 90 éves Anna nénivel készített. Szintén lelket marcangoló az erdélyi püspök és Illyés Gyula író közötti barátságféleség története. A két jeles férfiú ugyan mindösszesen egy alkalommal beszélgethetett egymással, ám barátságuk hosszasan kitartott, ahogy lehetett, rendre megajándékozták egymást könyvekkel, képzőművészeti alkotásokkal. Ezeket „futárok”, azaz közös ismerősök révén juttatták el egymáshoz. És talán ennek a szellemi kapcsolatnak köszönhető az is, hogy Illyés Gyula mint hívő ember adta vissza a lelkét a Teremtőnek. Kányádi Sándor is beszélt arról az egyik felvételen, hogy mi mindent köszönhetett a püspöknek. Egyebek között azt, hogy összeadta őt a feleségével, és így egyházi áldással élhettek. Amúgy megemlítette az akkori püspöki titkárt, Bartalis Árpádot, aki jelen volt a kaplonyi rendezvényen is, hiszen azóta mint P. János OFM a ferences közösség tagja.

Szintén többek szemében könnycseppeket csent egy ’72-es papszentelésről készült hangfelvétel, ekkor Márton Áron püspök arról beszélt, hogy mi is a feladata a közösségéért élő papnak. Egy másik hangfelvételen az ’55 és ’80 között folytonosan megfigyelt püspök arról szólt, hogy „az emberiség keresztútja megnehezedett”, de hozzátette: „minél nehezebb a kereszt, annál sokallta fogjátok a keresztet hordozó Krisztus kezét”.

A közösség együtt imádkozott az alkalom zárásaként azért, hogy Márton Áron a boldogok, s majdan a szentek között tudhassák. A házigazdák részéről Tímár Asztrik OFM plébános mondott köszönetet a riportot készítőnek, amiért „beletekinthettünk az életébe, elhozta a szellemét közénk”. A rendezvény végén meg is lehetett vásárolni a DVD-ket, illetőleg Márton Áron prédikációiból összeállított imakönyvet, valamint a róla szóló monográfiák egyikét.