A tudásért és gondolkodásért

Immár nyolcadik éve, hogy megrendezésre került a Darwin-nap Szatmárnémetiben. Charles Darwin születésnapjának évfordulóján, február 12-én egy teljes napot szentelnek a tudománynak számos előadás keretén belül.

Az evolucionista Darwin tiszteletére, valamint a „a tudásért és gondolkodásért” rendezett előadássorozatról beszélgettünk Sike Tamással, a rendezvény egyik szervezőjével, aki egy körképet nyújt az évforduló fontosságáról, az esemény céljáról, illetve az általa közvetített értékekről.

– Pontosan miről is szól a Darwin-nap nevű rendezvény?

– A Darwin-nap a racionális gondolkodás, a tudomány ünnepe. Ez egy nemzetközi kezdeményezés, ami a nyolcvanas évekre vezethető vissza. Az elindítói szerettek volna egy napot, amelyen a tudomány vívmányairól emlékeznek meg. Mivel Darwin nemcsak a tudományban alkotott nagyot, de a gondolkodásmódunkat is jelentősen megváltoztatta a világról önmagunkkal kapcsolatban, az ő születésnapjára, február 12-ére esett a választás.

– Újabb sikeres megemlékezést vittek véghez az elmúlt hónapban. Milyen programokból állt az idei előadás-sorozat?

– Idén három helyszínen folyt a Darwi-nap Szatmárnémetiben. A megyei múzeum épületében magyar nyelvű előadások folytak: Rózsa Lajos Csalók és sarlatánok a tudományban, Silye Lóránd pedig Sárkányok a Kárpátokban címmel tartott előadást. Ezt Zsíros László Róbert tudományos show-ja követte, látványos élőben bemutatott kísérletekkel. A szatmárnémeti Iparos Otthonban a román anyanyelvű diákok az ember evolúciójáról hallgathattak előadást és tekinthettek meg egy kiállítást, illetve a Darwin-nap alkalmából ingyenesen vehettek részt a Mobil Planetárium műsorán. Végül délután a felnőtt érdeklődőket vártuk egy „tudományos kocsmázásra”, ahol az előadások között Fehér Csaba szórakoztatta élőzenével a jelenlevőket.

– Mi ösztönözte arra, hogy ön is csatlakozzon a megemlékezés megszervezéséhez?

– 2009-ben, amikor Darwin kétszáz éves születésének és főművének, a Fajok eredete megjelenésének 150. évfordulóját ünnepeltük, kézenfekvő volt, hogy biológusként én is csatlakozzak a nemzetközi emlékévhez. Azóta minden évben megrendezzük a Darwin-napot a Szatmár Megyei Múzeumban, és az érdeklődés nem csökken, sőt.

– Milyen hangulat jellemez egy-egy előadást? Gyakorlati tudással is gazdagodhatnak az ottlévők?

– Persze vannak nagyon komoly témáink is, de alapvetően nem szokatlan a nevetés a teremben. Az mindenképpen cél, hogy az előadás érdekes és szórakoztató legyen. Én bízom benne, hogy a hallgatók élményekben és tudásban egyaránt gazdagodnak, hiszen ezt szeretnénk elérni a rendezvénnyel. A sok elhangzó dolog közt biztosan sokan találnak valami megjegyzésre való érdekességet, vagy beugrik valami a tananyagból, hogy „aham, szóval ez erre jó!?”, de még fontosabb a szemlélet, ahogy a körülöttünk lévő világra tekinthetünk, ha valóban meg akarjuk ismerni, és nem csak elhinni, amit mások mondanak.

– Az elején mennyire volt a közönség befogadó a kezdeményezéssel szemben?

– Az első Darwin-napot a múzeum időszakos kiállításoknak szánt kistermében tartottuk. Második alkalommal már ez nem bizonyult elégségesnek. Azóta minden évben megtelik a 120 személyes konferenciaterem, idén pedig már három helyszínen mintegy 350 személy vett részt a rendezvényen.

– Szükséges egy hasonló feladat levezetéséhez egy adott szakmai tudás is? Ön mennyire jártas a tudományok világában?

– Mindkét kérdésre azt válaszolnám, hogy igen is, meg nem is. A Darwin-nap mögött elsősorban egy nagy adag szervezői munka áll, amihez nem feltétlenül szükséges tudományos végzettség. Én magam nagyon ritkán tartok előadást a szatmári Darwin-napon, leginkább csak a szervezést végzem. Az előadók kiválasztásához már persze kell némi rálátás a tudományokra, hiszen nagyon fontos a valódi tudományt megkülönböztetni a szemfényvesztéstől, éppen ez a kritikus gondolkodás lényege, és erről is szól a Darwin-nap. Másrészről természetesen sokat számít, hogy vannak szakmai kapcsolataim: ismerősök, kollégák stb. Tudom, ki mivel foglalkozik vagy ki milyen előadó… De én a tudományoknak csak nagyon kicsi részében vagyok jártas. Biológiából diplomáztam és szereztem PhD-fokozatot, ökológiával foglalkozom, a Darwin-nap pedig szeretném, ha ennél sokkal többről szólna. Ezért keresünk a legkülönbözőbb tudományterületekről előadókat. Ahol a szakmai tapasztalat nem segít, ott én is csak arra hagyatkozok, mint bárki tudományok iránt érdeklődő ember: a józan észre.

– Miért tartja fontosnak azt, hogy az emberek évről évre egy ilyen rendezvény keretein belül „emlékezzenek meg” a tudomány létezéséről?

– Olyan világban élünk, amelyben rengeteget hivatkoznak a tudományra. Tudományos felfedezésekre utalva próbálnak eladni nekünk termékeket vagy elhitetni dolgokat, vagy a tudomány látszatával csapnak be bennünket. Sajnos az emberek többségének fogalma sincs a valódi tudományról, hogy az miként működik, mitől lesz hiteles vagy mitől áltudomány valami, és így nagyon kiszolgáltatott. És ez igaz a fiatalokra is, miközben sokuk zsebében ott lapul egy okostelefon, aminek a kapacitása messze meghaladja az Apollo 11-et a Holdra juttató számítógépét.

A tanárok sajnos elkeserítő helyzetben vannak. Itt nem csak arra gondolok, hogy a társadalom anyagilag és erkölcsileg sem becsüli meg eléggé a jövő generáció oktatóit. Egy 150 éves rendszerben kell a XXI. század fiataljait felkészíteni a jövőre… Viccnek is rossz! És közben még egy rakás teljesen értelmetlen adminisztrációt is a nyakukba varrnak. Én úgy látom, ha az adott körülmények közt ma egy pedagógus fel tudja kelteni a diák figyelmét, az feltétlen tiszteletet érdemel. (És szerencsésnek tartom magam, hogy több ilyen elhivatott embert ismerek.)

Visszatérve a kérdésre: sokszor egyetemi anyagot tanítanak középiskolásoknak, de a diákok többsége egyetlen kísérletet sem végez négy év alatt, egyszer sem kerül közel a tanulmányai tárgyához, és soha nem kell elgondolkodnia arról, hogy mi miért van úgy, ahogy tanítják. Fiatal felnőttként úgy kerülnek ki a padból, hogy bár beszéltek nekik az agy részletes anatómiájáról, de nem tudják megmondani, hol találhatók a létfontosságú szerveik, vagy mitől eshetnek teherbe és mitől nem.

A közmédiában az a kép a meghatározó, hogy a tudomány képviselői gonoszak és az emberiség elpusztítására törnek, hogy a sok kutató megfeszített munkájával fejlesztett gyógyszerek semmit sem érnek, míg a történelmi időkből származtatott banális módszerek mindent meggyógyítanak, hogy a sok év alatt megszerzett tudás mindig alulmarad az ezoterikus hókuszpókusszal szemben… Az emberek pedig a tudomány és technológia csúcsteljesítményein követik és benyelik ezt a sok ökörséget. Nem egy napra lenne szükség évente.

– Mit tartogat még az idei év? Nagykárolyban esetleg terveznek-e valamilyen előadást a közeljövőben?

– Évek óta kacérkodom a gondolattal, hogy a Darwin-napot kiterjesszük: mind térben, mind időben. Idén szeretnénk még legalább egy rendezvényt szervezni, ami a Darwin-naphoz köthető. Ha sikerül támogatókat, partnereket szerezni, biztosan hallanak majd róla az olvasók az Anziksz hasábjain, vagy Facebook oldalunkon: Darwin Day #. És igen, tervezzük azt is, hogy legalább egy előadás keretéig Nagykárolyban is beszéljünk a tudományról.

– Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést, és sok sikert a továbbiakban!

Filip Rebeka
Elméleti Líceum