Egy nagykárolyi ifjú fotóst, Kricsfalusi Norbertet kérdeztük. Arról, hogy miért vonzza a fényképkészítés, és eleve mi a célja a fotózással.
– Mióta fotózol? Miért fotózol? Mivel fotózol?
– Körülbelül 4-5 éve kezdtem el a fotózást, amikor megkaptam apám digitális kameráját ajándékképpen. Legfőképpen azért fotózok, hogy megmutassam más embereknek a világot az én szemszögemből. Hogy érzelmeket fejtsek ki bennük. Jelenleg egy Cannon 1300D-t használok, és tervezem bővíteni lencsekészletem egy makrólencsével.
– Melyik irányzat, milyen téma érdekel a leginkább?
– Főként a természet érdekel, abból lehet a legjobb képeket csinálni szerintem. A középkori vagy az antik architektúrát is érdekesnek tartom, de leginkább a természetfotózás az, ami foglalkoztat.
– Mi a célod a fotózással?
– Mint mondtam, az a célom a fotózással, hogy az én szemszögemből megmutassam a világot különböző érzelmeket továbbivá, vagy felhívni a figyelmet a körülöttünk lévő világra (a makró által például az apró bogarakat, a virágokat részletesebben meg tudom mutatni). Reménykedek abban, hogy a jövőben akár munkaként is végezhetem a természetfotózást, mivel fontosnak tartom a világ részleteinek megismertetését.
– Amennyiben a nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklubnak sikerül képzést indítania, részt fogsz venni? Ugyanez a kérdés másként: a fotóművészetet lehet-e, kell-e tanulni?
– Ha lenne a fotóklubnak fotóművészeti képzése, természetesen részt vennék. Hogy tanuljak mások hibaiból, vagy új szemszögeket, perspektivikusakat ismerjek meg. Őszintén szólva nem lehetetlen a fotóművészet megtapintása, de teljesen szubjektív az egész. Mindenki másképp látja a világot, és más üzenetet lát a kepékben. Ez a legjobb a fotózásban! Különböző reakciókat váltanak ki az emberekből. Tehát a fotóművészet tanulása maximum egy kezdőlöket lehet…
You must be logged in to post a comment.