A zene és a barátság jegyében – Lengyelországban járt a Fatimai templom énekkara

Különleges élményekkel és új barátságokkal gazdagodva tért haza a nagykárolyi Fatimai Szűz Mária-templom énekkara Lengyelországból. A kórus a niepołomicei CANTATA kórus meghívására látogatott az országba, ahol a közös éneklés mellett tartalmas kulturális és lelki programokon is részt vehetett.

A lengyelországi látogatás során a nagykárolyi énekkar számos olyan helyszínt keresett fel, amelyek különleges jelentőséggel bírnak a lengyel történelemben és a katolikus hitéletben. Az út egyik állomása a zakopanei Fatimai kegyhely volt, amelyet II. János Pál pápa 1997-ben szentelt fel. A kórus ezt követően Wadowicébe, a lengyel pápa szülővárosába is ellátogatott. A lelki programok között kiemelt helyet foglalt el a krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika, ahol a kórustagok Szent Fausztina sírjánál is imádkozhattak.

Az utazás kulturális élményekben is bővelkedett. A nagykárolyi kórustagok ellátogattak a wieliczkai sóbányába, ahol a világhírű Szent Kinga-kápolnában énekelhettek. A különleges helyszín akusztikája és atmoszférája maradandó élményt jelentett a kórus tagjai számára. A látogatás egyik legfontosabb eseménye Niepołomice városában zajlott, ahol a nagykárolyi énekkar együtt énekelhetett a vendéglátóival, a CANTATA kórussal. A közös fellépés nem csupán zenei esemény volt, hanem a két közösség közötti barátság és együttműködés fontos állomása is.

A program részeként Krakkó történelmi belvárosát is megismerhették a nagykárolyiak.

A vendéglátó lengyel kórus szeretetteljes fogadtatása és a közösen eltöltött napok mély nyomot hagytak a nagykárolyi énekkar tagjaiban. A találkozás során a zene mellett a közös hit, a kulturális értékek és az egymás iránti tisztelet is összekötötte a két közösséget.

A nagykárolyi Fatimai Szűz Mária-templom énekkara háláját fejezte ki a CANTATA kórusnak a meghívásért, a vendéglátásért és a gondosan megszervezett programokért. A látogatás reményeik szerint nem egyszeri alkalom marad, hanem egy hosszú távú kulturális és baráti kapcsolat újabb fontos fejezetét jelenti.

A közös éneklés ismét bebizonyította: a zene olyan nyelv, amely országhatárokon átívelve képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A nagykárolyi kórus tagjai pedig sok szép emlékkel, új ismeretségekkel és annak reményével tértek haza, hogy a lengyel barátokkal hamarosan ismét találkozhatnak.

Szolomájer-Lang Gyopárka